Azt honnan tudhatja meg az ember családfa kutatás közben,hogy milyen ember lehetett az őse/ősei az elődje, vagy elődei?

A családfakutatás az őseid nevéről, illetve születési és - ha már bekövetkezett - halálozási dátumáról szól, akárhány nemzedékig, generációig visszamenően.

A milyen ember volt kérdésre szerintem max. a nagyon idős 80-90 éves asszonyoktól tudsz a faluban érdeklődni, és azoktól is max. úgy a nagymamádig, ha fiatal vagy, akkor a dédnagymamádig.

Kérdés, hogy mennyire távoli felmenőkre gondolsz. Nagyszülőkről, dédszülőkről a még élő rokonok nyilván tudnak mesélni, ha vagytok olyan kapcsolatban. Ez alapján kialakítható egy kép róluk. Távolabbi felmenőkről nehezebb. Segíthet, ha (meg)ismered a környéket, ahol éltek. A különböző anyakönyvekből kiderülhet a foglalkozásuk is. Ahogy más is írta, lehet keresni esetleges régi újsághíreket, levéltári dokumentumokat (javaslom az e-levéltári portált; Hungaricana, Arcanum oldalát). Konkrétan a teljes személyiségét nyilván nem tudod összerakni, de lehet következtetni dolgokra. Egy példa: egyik szépapám (anyai nagyapám dédapja) egyes anyakönyvek szerint arcképfestő volt -> kikövetkeztethető, hogy jó kézügyessége volt, volt érzéke a művészethet, valószínűleg az emberekkel is tudott bánni; ugyanez a szépapám az elsők között volt, akik fotóműtermet nyitottak Pesten (ő volt a harmadik, 1843-ban), dagerrotipiákat készített az 1840-es években -> következtetés: nyitott volt a technikai újdonságokra, szeretett kipróbálni új dolgokat, haladó szellemiségű ember lehetett.

Érdekesség: anyám húga és az én kisebbik lányom nagyon jól rajzol, rajtuk kívül senki a családban - esélyes, hogy az említett felmenőtől örökölték a képességet. Nagyapám bár egész életében fodrászként dolgozott, megszállot hobbifotós volt, iszonyat mennyiségű családi és szakmai fotó/mozgófilm készült általa, a videó korszakot még megérhette, és imádta, hogy ott az azonnal kész felvétel - bár a dédapját már bőven nem ismerhette, azt nem tudom, hogy maradt-e fenn családi sztori náluk az "öregről", de az ezirányú érdeklődési kör mégis fura összefüggést mutat dédapa és -unoka között. Soha senki nem értette a családból, hogy mi ez a fotómánia a papánál. Én jöttem rá a családfakutatás miatt sok-sok évvel később, sajnos már nem tudom megkérdezni, hogy tudott-e a dédije ezirányú tevékenységéről.