Ti mit tennétek, hA nem szeretnétek ott élni, ahol most laktok? Hol szerettek/szeretnétek gyereketekkel/gyerekeitekkel lakni? Ha tudsz változtatni, változtatnál mindent hátrahagyva.

Ha nem lenne jó, és tudnék változtatni, miért ne tenném?!

Mi egyébként mindig nagyvárosban éltem, kertes házra nagyon nem vágyunk, társasházban élünk hatalmas, virágos terasszal, kertre egyikünknek sincs ideje/kedve a munkánk mellett. Közel a munka, közel van bolt, pezsgés, kultúra, tehát én nem vágyom máshova. De ha vágynék? Azonnal váltanék...

Én oda mennék, ahol a munka van!

Manapság nagyon nehéz munkát találni!

Ezért is költöztünk 200 km-re a szülőktől Budapest mellé.

Társasházban lakunk, terasz van, de nekem mégsem olyan, mint a szüleimnél a kert.

Olyan jó kimenni a kertbe, ültetni ezt azt, a gyerek imádja locsolni!

Nyáron lehet kint pancsolni

Én is belehalok a jelenlegi lakóhelyembe... életem legrosszabb döntése volt...

Válás után sokáig albérletben éltem 2 gyerekkel. Meghalt a nagymamám és örököltem utána némi pénzt. Arra kevés volt, hogy bármit is lehessen kezdeni belőle, arra viszont sok, hogy csak úgy elszórjam. Ezért lett az a döntés, hogy visszaköltözöm a szülővárosomba (egy pici kis város) veszek egy panelt és valamikor mégiscsak a sajátom lesz, ha megérem... Az örökölt pénzzel előlegeztem le a lakást a maradékot pedig 25 évre vettem fel, természetesen chf kölcsönként... Az egy dolog, hogy a törlesztő részletek a duplájára emelkedtek, de közben megtaláltam életem párját az igazit :) született két kisfiam. Így most persze kicsi a lakás is, sok a törlesztés is, de kötve vagyunk a hitel miatt... Jól sem érzem magam itt, mert sok évig nagyvárosban éltem és megszoktam a pörgést, itt pedig olyan kihalt minden, mint egy temetőben...

Eladni nem lehet, mert annyira nem kelnek a lakások... Ráadásul a férjem munkahelye 80 km távolságban van, így vonattal ingázik...

Ha előre gondolkoztam volna, akkor nem veszek lakást, hanem csak bérelek így akkor és oda mehetek ahol épp jobban érzem magam...

Én visszamennék dolgozni, ahol dolgoztál, és közben nézelődnék vagy munka után a közelben, vagy lakás után a munkahely közelében. (ahogy a párod is beleegyezik, és anyagilag is jobban jártok)

Én pont fordítva vagyok, nagy dilemmában:

Bp-en külső kerületben panelban lakunk (én már 30 éve itt, a párom vidéki). A párom nagyon menne kijjebb, nem járunk a belvárosba, de neki ez a sok ember is sok, pedig közel nincs annyi ember, mint egy kisváros belvárosában akár.

A párom akár faluba is menne, vagy a legjobb lenne neki a Balcsin egy tanyán :o/. Én is mennék kertes házba, nem a városba, mert sokszor tényleg nagyon büdös van a sok kocsitól, de itt a lakótelepen annyi sétáló utca van, 30 év alatt megnőttek a fák, van árnyék rengeteg, sétálva el lehet jutni bárhova, a szánkba van 5 bölcsi 6 ovi, 4 iskola, 10 bolt, stb... Szóval mennék is, de akkor megint hitelt kellene felvennünk amit nyögnénk min. 20 évig, meg maradnék is hitel nélkül, de a gyerekek szempontjából tényleg jobb a jobb levegő....

Szoktunk járni vidékre, anyósomékhoz, rokonokhoz, kirándulni, nyaralni, imádjuk, hogy jókat szippanthatunk a levegőből (nemcsak hegyi utakon járunk, hanem akár kisváros mellett is érezhetően jobb, nyugisabb az élet), de nem tudom, hogy hosszú távon bírnám e. Mert 1-2 hétig ok a csönd, a nyugalom, de huzamosabb ideig.... Pedig a párom nagyon hajthatatlan, és valahol igaza is van. (anyósomék pl. tök nyugodtan élnek kisváros mellett, oda tényleg más haza is menni a munkából)

Falu nem!

És igen, változtatni kell, ha úgy érzed, hogy nem jó. Munka miatt meg egyenesen muszáj.