Milyen nyelvekben használnak szóismétlést, és milyen jelentésre?

A magyarban a TÉMA szemantikai pozícióban álló szó a fókusz és az ÁLLÍTMÁNY elé kerül:

Zöldséget (speciel) vettem. (Gyümölcsöt már nem.)

Oroszt (bezzeg) tanítottak. (Angolt ezzel szemben nem.)

Ez olyan érdekes helyzetet teremt, hogy ha maga az állítmány van téma pozícióban, tkp "önmaga elé" kell tenni, így kétszer szerepel a mondatban:

Venni vettem zöldséget. (Megfõzni már nem én fogom.)

Tanítani tanítottak oroszt. (Bár én nem tanultam meg.)

A másik eset a magyar nyelvben, amikor egyenlõ osztásról beszélünk:

12 csokit osztottam ki négy gyereknek, kaptak hármat-hármat.

Huszan költöztünk öt szobába, mindegyik szobában aludtunk négyen-négyen.

Rémlik, hogy hallottam, vagy olvastam olyan nyelvrõl, ahol a fõnevek kettõzése fejezte ki a többes számot. Tudja valaki, hogy melyik nyelven lehetett az?

Vannak még olyan nyelvek, amikben egyes szavak megismétlõdnek a mondatban, és ennek valamilyen speciális jelentése van?