Mire alapozzák hogy a mindenkori pápa Péter utódja?

Szia

Arra a megbizatásra alapozzák, amit Jézus Péternek mondott.

Jézus három "kulcsot" adott Péternek, hogy megnyissa a királyságot a három csoport előtt.

Péter i. sz. 33 pünkösdjén használta az első kulcsot, amikor elmondja a megbánást tanúsító zsidóknak és prozelitáknak, hogy mit kell tenniük a megmentésük érdekében

A második kulccsal a hívő szamáriaiak előtt nyitja meg a lehetőséget, hogy belépjenek Isten királyságába.

Majd i. sz. 36-ban a harmadik kulcsot is felhasználja, hogy ezt a lehetőséget kibővítse a körülmetéletlen nem zsidók érdekében is, akik közül az első Kornéliusz és a rokonai, valamint a közeli barátai.

Ezzel nem azt jelezte, hogy Péter kiváltságosabb helyzetbe került, vagy magas pozíciót akart volna neki adni. Hiszen többször elmondta a Tanítványainak, hogy nem versenghetnek azért, hogy ki a "nagyobb" az egek királyságában.

Jézus tett egy másik kijelentést is a kulcsokról, amikor a következőket mondta a törvénytudó vallási vezetőknek: „elvettétek az ismeret kulcsát; ti magatok nem mentetek be, a bemenőket pedig akadályoztátok”

Jézus Péternek tett kijelentésében a ’kulcs’ szó arra utal, hogy Péter kiváltsága lesz bevezetni olyan "ismeretet", ami az egek királyságába való bejutást szemlélteti.

De Jézus maradt továbbra is a gyülekezet feje.

Jézus beszélt erről az ismeretről, amikor azt mondta, hogy az örökélethez szükséges ismeretet szerezni az igazs Istenről, és a messiási királyról Jézusról.

Ez kulcs fontosságú, elengedhetetlen része annak, hogy valaki része lehessen Isten királyságának.

Szia

Mire alapozzák és honnan ered a pápaság?

Nézzük az első századi keresztényeket. Maga Péter apostol azt mondta a gyülekezet irányításával megbízott férfiaknak, hogy ne hatalmaskodjanak azokon, akik Isten öröksége, és hogy övezzék fel magukat alázatossággal. Itt beszél erről:1Péter 5:1–5. Pál apostol is felhívta a figyelmet arra, hogy a gyülekezetben „támadnak majd férfiak, akik kiforgatott dolgokat fognak beszélni, hogy maguk után vonják a tanítványokat” Cselekedetek 20:30. Az I. század vége felé pedig János apostol az egyik levelében határozottan elítélt egy Diotrefész nevű tanítványt. Miért? Egyebek közt azért, mert „szívesen foglalja el . . . az első helyet” a gyülekezetben 3János 9. Az apostolok tanácsának visszatartó ereje volt, egy ideig megfékezte azokat, akik mások fölé akarták helyezni magukat. Itt ír részletesen erről Pál apostol: 2Tesszalonika 2:3–8.

De nem sokkal az apostolok halála után néhányan egyre nagyobb befolyásra tettek szert. „A II. század közepe előtt valószínűleg nem volt »monarchikus« püspök Rómában” Írja a The Cambridge History of Christianity könyv. A III. században azonban már Róma püspökéé volt a legmagasabb hatalmi tisztség, bár ezt nem ismerte el mindenki az egyházban.

Jézus és az apostolok figyelmeztettek, hogy a keresztény gyülekezetet olyan személyek fogják ellepni, akik hitehagyott tanokat vallanak. Itt olvashatsz erről: Máté 13:24–30, 36–43; 2Timóteusz 4:3; 2Péter 2:1; 1János 2:18. Ez a II. századtól teljesedett, amikor az egyház, vagyis gyülekezet pogány szokásokat vett át, és görög filozófiával vegyítette a bibliai tanításokat.

Mintegy 30 évvel azután, hogy Pál megírta a leveleit, János apostol írásba foglalta három levelét és a Jelenések könyvét. Egyikben sem említi, hogy a római gyülekezet lenne a legkiemelkedőbb, és olyan vezetőre sem utal, aki Péter állítólagos utódaként a legfőbb hatalmat gyakorolná a gyülekezetben. Sem a Biblia, sem a történelem nem támasztja alá azt az állítást, hogy Péter volt a római gyülekezet első püspöke.