Ha egy géppuskánál cserélhető a cső,arra miért van szükség?Eldeformálódik,vagy elkopik a huzagolás?

Igen, a forróság miatt, ahogy #1 írta.

Ha megnézel I. világháborús (meg kicsit azelőtti) géppuskákat (pl. Maxim), ezek vagy vízhűtéssel rendelkeztek (azért olyan vastag a "cső", mert nem cső, hanem köpeny a cső körül), vagy nagyon vastag falú csöve volt, és még plusz hűtőborda is volt rajta (pl. Hotchkiss).

A lőpor egy csomó hőenergiát termel, és ad át a környezetének - többek közt a csőnek is. Amikor sokat lőnek vele, felforrósodhat, amitől magától is felrobbanhat a primer, ami elég veszélyes, mert kilövi a maradék tárat vagy hevedert. Az is lehet, hogy már akkor felrobban, mielőtt helyesen betöltené (normál esetben zárja valami mechanika a töltény mögött magát), amitől az egész gépfegyver szétrobbanhat. Szóval ez komoly probléma. Az I. világháború lövészárok harcainál (meg kicsit korábban) volt, hogy sokat kellett egyszerre lőni, szóval előjött ez a probléma, és így oldották meg.

A II. világháborúnál pár fegyvernél (pl. MG-34, MG-42) azt találták ki, hogy a felforrósodott csövet kicserélik. Ehhez 3 csövet adtak minden egyes géppuskához, ahol ez probléma lehetett, és adtak a kezelő katonáknak egy azbesztkesztűt is, hogy meg tudja fogni a csövet (volt olyan konstrukció is, hogy a csövön külön fogantyú volt). Egyébként amikor a gyorsabban lövő, és olcsóbban gyártható MG-42 megjelent, az MG-34-est továbbra is gyártották a harckocsik miatt, mert míg az MG-42 csőcseréjénél útban lett volna a páncél, az MG-34-en a harckocsin belülről is lehetett cserélni. Szóval ez egy aktívan használt képesség volt. Érdekesség, hogy a fegyvereket ugye sorszámozzák, ezeknél a cső is megkapta a sorszámot, egy 1, 2 vagy 3-mal kiegészítve, hogy ez éppen melyik cső. Amíg az egyiket épp használták, a másik 2-nek volt ideje lehűlni.

A deformáció inkább a könnyebb fegyvereknél jelent problémát. A G36-ot nem szerették, mert pontatlanná vált, ha sokat lőttek vele (hőtágulás miatt nagyobb lett a cső). Géppuskáknál kevésbé kritikus a pontosság (többet lőnek vele), és vastagabb a cső, nagyobb a hőkapacitása. A huzagolás inkább ágyúknál (lövegeknél) probléma. A több fajta lőszer a csőtől független, szoktak is vegyesen használni akár egy tárban/hevederben többet (pl. tracer esetén), és egyébként is elég lenne a tárat/hevedert cserélni.

#5: Az oké, hogy nem tesz jót neki, és használódik. De ettől még sokáig bírja, mert erre méretezik. Egy autó motorjában is nagy nyomás van meg égés, pár perc alatt annyi, amit egy fegyvernek a teljes élettartama alatt ki kell bírnia, de ettől még erre méretezték, akkora a hengerfal és a nyomás, szóval nem megy tönkre ennyi idő alatt.

Ez persze kézifegyverekre igaz. A lövegek sokkal extrémebb terhelésnek vannak kitéve. Már nem emlékszem, hogy a Schwerer Gustav vagy a Paris gun volt-e, aminek beszámozták a lőszereit, és mindegyik egy picivel nagyobb volt, mint az előző, hogy kompenzálja a cső állapotának romlását. Aztan valami 30 lövés után nagyjavítás..

A Maximról találtam információt, az amerikaiak 20000 lövéssel tesztelték. Talán Gun Jesus egyik videójában volt, hogy amikor a britek kivonták, kíváncsiak voltak mennyit bírt volna, 100000-es szám rémlik. Az nagyon sok. (és ott 1 cső volt - bár hűtve)

#6: Szintén Gun Jesus mondta: 3 cső, lőttek vele, ha felforrósodott, a fegyver hátát kiforgatták, azbesztkesztyűvel kiszedték a csövet, ledobták a harckocsi aljára, aztán jött az egyik hideg cső, és lehetett tovább lőni.