A mókus erdészetileg hasznos vagy kártékony állatnak számít ?

Része az erdő élővilágának, helye van ott, mint általában az állatok okoznak kárt, és hajtanak hasznot.

Nagyon kevés állatról lehet elmondani, hogy az kifejezetten káros, azok a súlyos betegségeket terjesztők, de még azoknak is van hasznos funkciójuk a táplálékláncban.

A mókusnak is vannak kártevései, de a természet azokat kompenzálja, és vannak hasznos tevékenységei is.

Összességében a mókus nem káros az erdők élővilágára, hasznos lények, sok magot szórnak el, és az elfelejtett raktáraikból is növények sarjadnak.

Ahogy a mókus is megeszi a madártoljásokat, fiókákat, úgy ő is zsákmányállat lehet, a természet egyensúlyt tart.

A kinti macskák károsabbak mint a mókusok, mert invaziv faj, Magyarországon nem is őshonos, és több hasznos madarat ölnek meg, mint amennyi hasznot hajtanak az egérfogással. Ráadásul szívesen ölnek csak a játék kedvéért, feleslegesen.

Két cicám van, mindkettő ivartalanított, és kizárólag bent vannak a házban.

#9#

A vadállatok átgondolatlan etetése, mint tevékenység káros.

Általában mikor tetik jihiszeműen az állatokat?

Tavasztól őszig, amikor azok találnának élelmet maguknak, és az etetésekkel az élelemszerzésről szokatja le az ember, illetve szokatja rá olyan táplálékra, ami az állat számára alapvetően káros (pl madarak kenyérrel etetése)

Amikor pedig jön a zimankós, téli időszak, megcsappan a természetbe kijáró emberek száma, a takarmányellátáshoz szokott állatok pedig ott maradnak élelemforrás nélkül, mert arra addig nem voltak rászorulva, nem tanulták azt meg.

Az erdészek tavasztól őszig nem etetik a vadakat, télen segítenek, amikor nehezen találnak takarmányt, és éhségüktől vezérelve valóban nagy károkat okozhatnak a fák kérgeinek rágásával... akkor töltik fel az etetőket, ahol a vadak jobb minőségű takarmányt találnak, mint a fakéreg.

Az átgondolatlan vadállat etetéssel az ember a természet egyensúlyrendszerét is fel tudja borítani, ha tömegesen etetik a városokban a galambokot, tömegesen lesznek jelen a galambok a városban.

A mókusok, hódok sem a puszta létezésük miatt kártékonyak.

Még a mezei nyulakról sem mondhatjuk, hogy az rettenetesen kártékony.

A probléma ott van, hogy az ember elfoglalta az állatok életterét, kevés maradt meg azoknak a természetes környezetükből, és a vadállatok akaratuk ellenére is rendszeresen olyan területekre tévednek, amiről az ember azt hiszi, hogy az az övé.

Lakóhelyem környékén mezei nyulak, hódok élnek, mókusok nem jellemzőek.

Sokat látom, hogy a nyuszik a réten legelnek, nem járnak be szándékosan a vetésekbe, de mivel a vetések nagy tarületeket foglalnak el, ha ott járnak, rágcsálnak ott is, amivel károkoat okoznak, riasztani, ritkítani szokás az állományukat, de azt még a gazdálkodók sem állítják, hogy a nezei nyúlnak ne lenne helye a határban, mert az kártékony (és nem kivétel a vaddisznó, szarvas, dám sem)

A hódok esete mostanság kényes kérdés.

Ezeket az állatokat sikeresen kiírtották, nem volt egyetlen hód sem az országban.

Néhány évtizede lezajlott egy visszatelepítési program, ami viszont rosszul volt kontrollálva.

A hódról mindenki tudta, hogy vízpartok mentén kirágja a fűzfákat, nyárfákat, az ágakon lévő zsenge jéreg finomabb csemege, amint a fa törzsén lévő megvastagidott kéreg, és a kidöntött fa élelmiszer raktárként funkcionál a hódoknak.

Ez az életmódjuk, amikor a visszatelepítésükről döntöttek, arról döntöttek, hogy ezt a tevékenységet is visszahozzák a hódokkal.

A hod ragaszkodik a vízhez, attól néhány méterrel távilabb nem megy el.

Csakhogy a folyószabályozások, csatornázások után már a vizek partjat szegélyező füzesek, nyárfások sem olyanok, mint a szabályozás előtt, azokat is sok helyen az ember tekinti a sajátjának, hát mit képzel az a nyomorult hód, hogy kirágja a fákat?

Tavaly jutottak el odáig, hogy a hódok számát korlátozni kell - ez, az, ami kimaradt a programból.

A hód olyan szinten ragaszkodik a víthez, hogy az a fa, ami a vízparttól 5-10 méterre áll, a hódoktól már biztonságban van, nem lepik el a hódok a gyümölcsösöket, de még a vízparton sem rágnak meg akármilyen fákat, abban meg nem okoztak meglepetést, hogy a hódok fával táplálkoznak, és kirágják azokat.... a helyükön pedig idővel újra fa nő.