Miért hívják az emberek a háziállatokat családtagnak?

Nem hívom családtagnak a kutyámat, de úgy tekintek rá.

8 éve része az életemnek, és mivel egy kistestű, de aktív Jack Russellről van szó, nagyon sok helyre velem tart és mindenhol örömmel látják. Az együtt töltött idő pedig erős kötelék, olyan, amilyen sokszor a családtagok között sem alakult ki.

Szóval, igen, én nagyon szeretem a kutyámat, és pontosan így van helyén kezelve a dolog, ettől lesz szebb, jobb az én világom.

Nekem gyerekkoromban volt egy kutyám, aki nagyon nagyon szerettem, sok időt töltöttem vele, mikor kicsi volt és rossz idő volt, még be is másztam vele a kutyaházba, hogy szokja meg ne féljen. Szóval nagyon szerettem, de mindig tudtam, hogy hol a helye. A háziállatom volt, nem a testvérem. Most felnőttként is tervezek kutyát tartani, amint meg tudom teremteni a normális körülményeket az udvaron. El tudom képzelni, hogy bizonyos értelemben a családrésze, de nem lesz szó szerint értelmezve nem lesz családtag. Bár biztos nagyon fogom szeretni. Szerintem sokan szintén úgy értik a családtagot, hogy a család része, de nem egyenrangú az emberekkel.

Van egy rokon, ahol családtagként van kezelve a kutya, de ott meghalt az egyetlen gyerek aki volt, szóval szerintem tökre érthető. De általába véve engem is bosszant ha emberek szintjére magasztalják fel az állatot, vagy még annál is magasabbra. Érthetetlen, de szívük joga.

Nyilván az állatok szélsőséges humanizálása nálam is elrúgná a pöttyöst, pedig gazdi vagyok. Ez alatt pedig azt értem, hogy Fifike ne kapjon naponta más rucit, ne gügyögjünk neki, ne vigyük minden héten kozmetikushoz, bélszínnel sem kell etetni és az esti mesét sem igényli.

Ellenben felelős gazdiként mindenki tegyen meg mindent az állata jólétéért, tökmindegy, hogy családtagként viszonyul hozzá vagy sem.

Mert az nem háziállat, hanem családtag. Nem vér szerinti, de ez nem példa nélküli a világban.

A háziállat meg egy háznál, ház körül tartott állat.

Az állatok sosem lesznek családtagok.

Buta emberek töltik be velük a fejükben az űrt, amit családzagoknak kellene. Ez így egyszerűbb nekik. A gyerek visszabeszélne, sőt akarata is lenne, a gyerek sokba kerül, nem hagyja hogy csak úgy dögönyözzék. És a legfontosabb. A kutya/macska buta állat, ez által lehet rajtuk uralkodni, elhitetni velük hogy te valaki vagy. Nem kell ezt kiérdemelni.

Én elítélem a hobbicélú állattartást, teljes ember nem tart poénból állatot. A haszon állat, esetleg indokkal a kutya/macskatartás oké

Nem értem neked miért fáj ha valaki családtagnak tekinti? Ettől lenne jobb a világ?

Az nem fáj amikor az 1 méteres láncon éhen hal/megfagy/hőgutát kap a kutya? Amikor a nemkívánt szaporulatot egy dobozban kirakják az erdőszélre? Amikor nem kell már az állat és agyonverik, kidobják? Szerintem meg akkor élnénk jobb világba ha ezek megszűnnének.