Az archaeopteryx madár volt vagy dinoszaurusz?

"Ez kábé olyan, mint a kacsacsőrű emlős, ott sem tiszta, hogy madár, vagy emlős."

Már hogyne lenne tiszta, a kacsacsőrű emlős az emlős, köze nincs a madarakhoz (attól, hogy tojást rak, nem válik madárrá; ilyen erővel minden gerinces nevezhető halnak, mert van gerincük...). Általában, az emlősöknek és a madaraknak nem sok közük van egymáshoz. A madarak a legfiatalabb gerinces osztály, ők a hüllők közvetlen leszármazottaik, míg az emlősök nem feltétlen (emlősszerű hüllők az őseik).

4-es, azért a kacsacsőrű nem csak tojást rak, hanem csőre is van, ami szintén a madarakra jellemző. De mutass még egy emlőst, ami tojást rak.

Nem minden gerinces nevezhető halnak, hiszen eleve nem is a halakból fejlődtek ki a kétéltűek mondjuk. Persze a bojtosúszós halak is a nevük alapján halak, de jóval ősibbek. Tüdővel lélegeztek és kijártak a partra, sokkal kisebb a különbség a kétéltűektől, mint a mai halaknak. Inkább a halak és a kétéltűek közös őse volt. Ha így nézem, akkor a kétéltűek is halak, sőt az összes gerinces nevezhető halnak, mert közös az ősök, csak nagyon megváltozott a formájuk és az életterük.

A archeopteryx viszont csak annyiban hasonlít a madarakhoz, hogy tolla van. De ez csak az egyik dínófaj tollakkal, konkrétan pont egy olyan, ami valószínűleg repülni is tud.

#Meton

“Nem madár, mert a madaraknak csőre van”

Mármint a mai madaraknak van fogatlan csőre. A Jura korban élt első madaraknak még fogas hüllőpofájuk volt mint kb minden theropodának s csak később lett fogatlan csőrük.

De ahogy a másik válaszoló írta az archaeopteryx jó eséllyel nem volt madár, mégha olyan is volt mint az akkori madarak. Inkább történelmileg, a madár-dínó kapcsolat stb felfedezésében s megerősítésében volt nagyobb szerepe mintsem ,hogy egy tényleges, evolúciós értelemben első madarak közt legyen.

“Ez kábé olyan, mint a kacsacsőrű emlős, ott sem tiszta, hogy madár, vagy emlős.”

A csőr nem csak a madarakra jellemző. Csőre volt a pteroszauruszoknak, egyes halaknak, teknősöknek, fejlábúaknak s még emlősöknek is ahogy arra hoztál is mai példát. De ezek egymástól függetlenül alakultak ki. Amikor egymástól függetlenül hasonló tulajdonságok fejlődnek ki akkor azt konvergens evolúciónak nevezik.

A kacsacsőrű emlős egy emlős. A tojásrakás csak nekünk furcsa mert mi elevenszülő méhlepényesek vagyunk s azt tartjuk normálisnak. Valójában gerinceseknél a meszes héjú tojás az alap, emlősöknél is az volt még a Perm alatt mikor még inkább csak emlősszerűek voltak. Majd csak később alakult ki az erszényesség s majd a méhlepényes elevenszülés és ezek idővel kiszorították a tojásrakókat.

Egyébként a kacsacsőrű mellett a hangyászsünök is tojásrakók:

[link]

#4

Alapjáraton egyetértek veled, de ebbe picit belekötnék:

“A madarak a legfiatalabb gerinces osztály, ők a hüllők közvetlen leszármazottaik, míg az emlősök nem feltétlen (emlősszerű hüllők az őseik).”

A modern rendszertanban csak monofiletikus csoportokat fogadnak el, tehát mindegy milyen élőlényeket csoportosítasz össze, de a csoportnak tartalmaznia kell a legközelebbi közös őst s annak minden leszármazottját. Nem lehet önkényesen kihagyni ezt-azt. Szóval most már nincs olyan ,hogy “ebből fejlődött ki, de már nem része annak”.

Régen külön vették a hüllőket s madarakat mert a mai (!) képviselőik eléggé különböznek s régen más osztályozást használtak. Pont az említett konvergens evolúció jelensége is jó érv a korábbi módszer ellen. Viszont a “hüllők” csak akkor lesz monofiletikus ha bevesszük a madarakat is. Szóval igen, a madarak maguk is hüllők mivel a dinoszauruszok közé tartoznak akik szintén hüllők voltak.

Az emlősök sosem voltak igazi hüllők, nagyon korán szétvált a két ág. Annyi igaz ,hogy eleinte nagyon hasonlóak voltak.

Az emlősszerű hüllő félrevezető név, szerencsésebb csak emlősszerűt használni.

Azért ehhez annyit tennék hozzá, hogy a kacsacsőrű emlős csőre nem hasonlít a madarakéra. A tojás tulajdonképpen elfogadható, mivel az első emlősöknél valószínűleg testen kívül fejlődtek az embriók, ami eredményezhet egy madár szerű tojást.

Az archeopteryx viszont teljesen dínó szerű. A testét tollak borították, de a t-rex testét is. A csőr a madarakra eléggé jellemző, bár a csőr és a fogak is lényegében a bőr módosult formája. Vagyis eltűntek a fogak, helyette csőr lett, ez elfogadható.

Viszont ami érdekes lehet, az a testhőmérséklet. A hüllők ugyanis tudják változtatni a testhőmérsékletüket, vagyis az, hogy melegvérűek, még nem jelent semmit, mert ezt a hőmérsékletet nem tudják szinten tartani. Vagyis nem állandó a testhőmérsékletük. Ez csak eszembe jutott, mert a Jurasic Park filmben erre építették fel az elméletüket a tudósok. De ugye jellemzően nem csak a melegvérűek tudják a testüket felmelegíteni, hanem például a halak, méhek és kígyók is. A méhek akár 38 fok fölé is, bár ebbe bele is pusztulnak.