A régi rendszerben mennyire volt elterjedt Magyarországon a majomtartás?

Ha lehetett is tartani, hozzájutni nagyon körülményes lehetett.

Azt olvastam, hogy a selyemmajomhoz ma sem kell engedély, de hogy ki akar ilyen háziállatot tartani, az kérdéses.

Banánt nem láttak itt, nem hogy majmot. Jegyből meg élőállat/kerékpár van, nem majomjegy. Naposcsibékkel teli ketreceket hordtak vele a vonaton a szombati piacra, még csak nem is kutyára volt az kitalálva. Bútorokhoz, nagyobb holmikhoz, meg vasúti fuvarjegy volt.

Nekem az az érzésem, hogy a Liliomfiban volt először és utoljára majomtartás, ami a magyar öregasszonyok állattartási szokásait (pontosabban az arisztokrácia rongyrázását) illeti, de lehet, hogy csak én jártam csukott szemmel. Az biztos, hogy valami nagyon kivételes történet lehetett, amit hallottál. Ellenben az bevett látvány volt, hogy a pesti házak emeleti gangjain járkáltak körbe az élőben vett csirkék, amit nehezen képzelnének már el a maiak.

Nem azzal lett volna a probléma, hogy állatvédelmileg tarthatsz-e majmot, az a kutyát nem érdekelte volna. Hanem azzal, hogy miféle imperialista országgal voltál te bármiféle kapcsolatban, levelezésben, csempészésben hogy csak úgy egy majomhoz hozzájutottál??? Mert tudtommal a Járási 125-ös Számú Népbolt a lakosság számára a majom nevű cikket nem árulta, mivel úgy ítélték meg, hogy a szocialista dolgozónak ilyesmire nincs szüksége. És akkoriban itt az állam árulta az állami vállalataink portékáit. Úgy, mint magyar baromfi, magyar konzerv, magyar alma, magyar gyógyszer, magyar pamut, magyar autóbusz. Ha valakinek egyéb, tisztázatlan helyről cuccai voltak, az kellemetlen történetté is válhatott.