Idősebb rokon a családban kapott egy németjuhász kutyát.1 év alatt nagy testű, kb. 40-45 kg lett. Azért adták neki, mert hirtelen egyedül maradt, legyen neki társ a magányban. Viszont a bácsi nem nagyon nevelte, kissé elkanászkodott. Mit lehet tenni?

Pár éve a Gellért-hegyen láttam egy idős bácsit egy eleven német juhásszal. A kutya fel-alá rohangált, a bácsi meg próbálta hívogatni, az meg persze bagózott rá.

Két járókelő rohangált a kutya után, és nagy nehezen sikerült megfogniuk.

Értem, értékelem a gesztust a családodtól, hogy szegény rokonodnak adtak egy társat és motivációt, de... miért pont egy aktív munkakutyát? Ráadásul egy fiatalt?

Osztom #1 véleményét, a bácsi érdekében is kutyaiskolába kéne vinni. Bár szerintem az lenne a legjobb megoldás, ha a kutya kapna egy új gazdit (se a kutya, se a bácsi hibája, nem néztek utána rendesen az ajándékozók) és ha a bácsi továbbra is nyitott a kutya-témára, akkor közösen nézzenek egy alacsonyabb mozgás/munkaigényű, idősebb kutyát.

Egy kölyök/kamasz kutya egy fiatal kutyás embernek is kihívás lehet néha, hát még egy idősebb, nem túl tapasztalt egyénnek. Egy felnőtt, érett kutya már nem zsákbamacska, neki már kiforrott személyisége van, látszik rajta hogy megfelelően nyugodt, barátságos-e.

Kutyaiskolát ettől függetlenül ekkor is javasolnék, a bácsi érdekében legfőképp. Nem csak a kutyával lesz jobb a kapcsolata, de remek elfoglaltság is :)

Új gazdát keresnék a németjuhásznak. A bácsi pedig fogadjon örökbe a menhelyről egy felnott nyugodt kissebb mozgasigényű kutyust.

A jelenlegi helyzetre mas megoldas nem igazan van.

Nem is ertem miert egy németjuhasz kolykot ajandekoztak egy idos bacsinak.

Fajtamentest keressetek meg, nem maradhat a kutya a bacsinal, ez egyertelmu. Ok majd keresnek neki megfelelo gazdat.

Es nagyon nezzen magaba az az idiota, aki kutyat ajandekozott neki. Ez ki szerint volt jo otlet? Grat.