Hogyan telt az első nap a kutyátokkal?

4 éves kutyát fogadtunk örökbe, első napokban félénk volt, bizonytalan, de pár nap után nagyon örült nekünk és mindenkit megszeretett a családban, első napokban 3-4 óránként vittük ki, két hét alatt ráállhattunk a normál, napi 3-4 sétára, tökéletesen jól viselt mindent, megszokta, hamar beilleszkedett, első napokban séták között csak simogattam, beszéltem neki, aztán hagytam pihenni egy plüssállatka társaságában.

Mai napig szeretettel teli, életvidám tökéletes társunk.

Egy 7 hetes labrador keveréket fogadtam örökbe 15 évvel ezelőtt. (Ő már a harmadik kutyám)

Úgy terveztem, hogy akkor viszem haza, amikor szabadságon leszek, hogy az első időben sokat legyünk együtt. Aztán úgy alakult, hogy az első két hétben nem tudtam otthon lenni. Igy reggel indulás előtt átvittem ölben az anyukámhoz, aki a közelben lakott. Napközben vele volt és munka után haza vittem.

Amikor sikerült szabadságra mennem, akkortól sokat voltunk együtt. (főleg a lakásban, mert még hiányoztak az oltásai) Ez idő alatt megtanulta a nevét, játékos feladatokkal gyakorlatozunk. Gyakoroltuk a tárgyak felvételét, visszahozását, az apport alapjait. Persze ekkor még csak többször rövidebb időket gyakoroltunk és a kettő közt még nagyon sokat aludt.

(ma már lassan 15 éves és túl vagyunk sok engedelmes és ügyességi vizsgán, kutyasulis bemutató csoporton és sok viselkedés teszten az ELTE TTK szakán)

Arra figyelj nagyon (és szerintem ezt az egyik legnehezebb betartani), hogy ne ugráld körbe állandóan, hagyd pihenni és egyedül lenni. Már a legelején el lehet kezdeni hozzászoktatni az egyedülléthez. Persze először csak rövid időre, majd egyre hosszabbra. Jól fog jönni arra az időre, amikor nem tudsz álladóan vele lenni.

Sok boldogságot és hosszú egészséges életet kívánok nektek.

Milyen fajta kutya?

Én az első héten kb csak ki-be rohangáltam vele. Ha szobakennelezni akarsz, rögtön kezd el a szoktatás, én a játék után beraktam a kajájával, így sose volt hiszti.

A szoci szerintem még nem késett el, én adnék neki 1-2 hetet, amíg otthon megszokjuk egymást, utána pedig vinném minden fele és oviba. Amúgy az a tapasztalatom, hogy ha jó az alap idegrendszer, habitus, nehéz elrontani bármit is, ha meg rossz az alapanyag, akkor iszonyú munka, amíg elviselhetőre neveled a kutyát.

A jutiztatással meg óvatosan, legjobb, ha a tápját kapja jutalomnak, ha nem dolgozik rá, inkább főzz szín húst, a virsli, párizsi és a bolti cuccok néhány kölyköt nagyon meghajtanak.

A tacsik nagyon aranyos és rendkívül makacs kutyák.

A szomszédban egy szálkás szőrű van és igazi veszedelem, a gazdi szerint azért maradt életben, mert nagyon aranyosan néz. :-)

A jutalomfalattal arra készülj, hogy a saját tápja csak otthon lesz elég érdekes, ha kint gyakorolsz vele, ahol sok más inger éri, oda valami űtősebb kaja kell.

Sok boldogságot a kutyushoz.

Biztosan minden rendben lesz.

Jó helyre fog kerülni!