Ha egy kóborkutyát befogadok, az élete végéig csak az alkalmat fogja lesni, hogy mikor szökhet ki, és mindíg az utcára vágyik?

Teljesen változó. Volt már több befogadott kutyám amiknek eszükbe sem volt kiszökni és volt ami nálunk született és 2hetente láttuk 3-4napra mert állandóan szökött. Van olyan kutya, ami azért van az utcán mert szerencsétlent megunták, kitették a szűrét és van olyan, aki elszökött valahonnan.

A szökésnek is több oka lehet. Elvileg, ha megfelelően le vannak fárasztva sétával, játékkal, szeretve és rendesen etetve vannak,nincsenek állandóan magukra hagyva, nem unatkoznak, akkor nem igazán vágynak máshová.

Mondjuk ha kan kutyákról van szó, akkor sok közülük egy tüzelő szukáért szinte mindent megtesz.

A kóborlás egy rossz szokás az ilyen kutyáknál, és általában szoktak szökéssel próbálkozni eleinte, mert nem akarnak beleszokni az új életbe.

De ha biztosítasz neki egy falkát, ahova csatlakozhat, te leszel a falkavezére, eleget mozgatod, foglalkozol vele, akkor nem lesznek ilyen problémáitok. És az elegendő mozgást ahhoz képest értsd, hogy a befogadás előttig a nap nagy részét a szabadban gyalogolva töltötte, tehát ahhoz, hogy lefáraszd, aktív foglalkozás kell neki, nem csak két kör a ház körül.