Nem rég halt meg a nagymamám kutyája. Találtam egyet a neten aki tetszik nekem. Valami ötlet? (többi lent).

Ha egy idős ember azt mondja nem kell neki se macska se kutya az okkal van!

Régen a nagyszüleimnél elpusztult az ott lévő kutyus,mamám nem akart kutyát,papám persze hajthatatlan volt. Hozott is el vmi ismerőstől egy akkor 2 éves keveréket. Mondanom sem kell,hogy pár évig volt foglalkozva a kutyával,utána papám nem bírta és kennelben volt csak szerencsétlen.Mivel nagytestű volt,húzott is,még én se tudtam bevállalni,hogy sétáltatom,mert a 45 kg-mal elrántott volna az útra.Nyaranta ki vitték a telekre ahol elrohangálhatott kedvére,bár ott is jó részt kennelben volt,de míg papám kiment és a telken tett vett egész nap,vagy délután addig a kutya járkálhatott a nagy területen,amikor elment vissza csukta.

Szóval így eléggé rossz élete volt a kutyának 7 éves volt, pár hete altatták el mamámék,mert nem tudott egyik napról a másikra lábra állni,a dokik nem tudtak rajta segíteni.

Ennek is biztos volt folyamata,csak mivel a kennelben volt és csak etetéskor látták,meg 2-3 naponta papám kitakarította kennelt.Így időben nem tudták orvoshoz vinni gondolom.

Na lényegtelen idős embereknek nem kell már kutya,nem tudják ellátni!!!

Biztos vannak akik jobban figyelnek rá. De 70-80 éves emberektől ne várjunk sokat,nem úgy mozognak,nem tudnak már egy kutyával úgy foglalkozni stb. Főleg egy fiatal kutyával nem.

Mamám megint kitartott,hogy oda több kutya nem mehet,remélem papám is megérti és nem hozz oda még egyet.Annak,hogy a kennelben van állandóan nem sok értelme van!