Ezt a behívást, odahívás dolgot elmondjátok nekem, hogy hogy kell megtanítani szuperül?

Úgy, hogy olyan helyzetben kell az elején gyakorolni, hogy biztos legyen a siker (tehát nem rögtön a játék közepéből hívod).

Morzsa, gyere! És ha Morzsa jön, nagyon megdicséred, eleinte nasit is adhatsz neki, mindig JÓ dolog legyen, hogy a gazdához kell menni. Ez a legfontosabb.

Fokozatosan gyakoroljatok ingerszegényebb környezetből (lakás, kert) az ingergazdagabbig (utca, park).

Ha a kutya hall téged, de nem jön, akkor nálunk az vált be, hogy odamentem, megfogtam és odatessékeltem arra a helyre ahonnan hívtam és pár percig ott is kellett maradni. Ha a helyzet megkívánja le is szidhatod. Így a kutya megtanulja, hogy annak, ha nem jön, következménye van. Ha csak simán ráhagyod, hogy jajj, hát nem baj, ha nem jön, akkor máskor is ő döntheti majd el, hogy épp akar-e menni vagy sem. Az is jó megoldás, főleg, ha nem tudod megfogni, hogy hátat fordítasz és eliramodsz a másik irányba, vagy csak simán elsétálsz és nem veszel róla tudomást, "kiközösíted".

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy dicsérni kell a kutyát, ha jól teljesít, nekik ez nagyon fontos.

Fontos, hogy legyél mindig következetes. Sose hagyd rá a kutyára a nem kívánatos viselkedést, mert nincs kedved fegyelmezni.

Nagyon sok mindentől függ, nevelés, kötődés.

Amikor először vittem ki sétálni a kutyámat (ennek már 9 éve) találkoztam egy másik kutyás hölggyel. Játszottak volna, de az enyém pórázon volt. Mondta, hogy szerinte nyugodtan engedjem el. Hittem neki, hiszen nekem semmi tapasztalatom nem kutyákkal korábban. Elengedtem, és soha eszébe sem jutott elmenni a közelemből, se akkor, se később.

Erősíteni kell a kötődést, és ezt azzal tudod elérni, hogy Te leszel a falkavezér.

Persze vannak kivételek, vannak makacs kutyák, de ez mindennek az alapja. Nem az, hogy hányszor mész oda hozzá egy nap.