Hogy lehet kibírni lelkileg, amikor a macska érdekében el kell őt ajándékoznod, de te nagyon kötődsz hozzá?

Van 2 macskám. Egyik 7 éve másik 3 éve van velem, imádom mind a kettőt, nagyon kötődök hozzájuk. Amikor terhes lettem mindenkit elküldtem melegebb éghajlatra hogy ez nem indok arra hogy elkerüljenek. Telnek múlnak az évek, és egyre jobban látom rajtuk, hogy boldogtalanok :( Az a "kisebbik baj", hogy nagyon kevés minőségi időt tudok velük tölteni, mert a lányom nem egészséges, a gond az, hogy akármennyire próbálkozom, a gyerekem nem szereti őket, és amikor nem figyelek nem bánik velük szépen... Születése óta próbálom arra nevelni, hogy szeresse a cicákat, de kergeti őket, múltkor megrúgni is megpróbálta (nem erősen, de akkor is, na..), és azt látom a macskákon hogy ez így nem élet nekik.

Nem akartam ennek ellenére sem megválni tőlük, mert nagyon szeretem őket, gondoltam idő kérdése és a gyerek is abbahagyja, de a férjem ráébresztett, hogy ezzel csak nekik teszek rosszat :( Egész nap a szekrény tetején vannak, mert félnek lejönni a gyerek miatt és estére amikor lejönnének bújni, addigra mi is alszunk... Megszakad a szívem értük. Egy barátnőm befogadná az egyiket, ahol tudom hogy ezerszer jobb lenne neki és láthatnám is gyakran, de akkor is bőgnöm kell, ha arra gondolok, hogy az egyiket tovább kell adnom.

Valamikor fel fogom ezt dolgzni? Nagyon állatbarát vagyok és megszakad a szívem hogy a lányommal egyszerűen képtelen vagyok megszerettetni őket :(