A röpképtelen madarak szárnya miért nem alakult át idővel lábbá?

A röpképtelen madarak számára is hasznos a szárny, pl. az ugrásban segíti őket, vagy egyensúlyoznak velük. Az egymással való kommunikációhoz is fontos a szárny, vagy ahhoz, hogy kotláskor a tojásaikat megfelelő melegben tudják tartani, és a rájuk leselkedő ragadozókat is tudják figyelmeztetni szárnyaik csapkodásával.

A nagyobb testű röpképtelenek (pl. strucc, emu, kazuár) számára valószínűleg előnyösebb, ha csak két lábuk van, hiszen így könnyedébben tudnak felgyorsulni futás közben, kevesebb energia felhasználásával.

A tyúk röpképtelensége egy nagyon újkeletű fejlemény evolúciós szempontból nézve. A vadtyúkok simán röpképesek, még ha nem is valami jó repülők. Némelyik házityúk is tud repülni kisebb pár méteres távolságokat egyébként. A házityúkok evolúcióját szinte csakis kizárólag az emberi tenyésztés határozza meg, tehát egész biztosan nem fog olyan irányba elmenni.

Ami most szárny a madaraknál az mellső láb volt az elődeiknél(madárszerű dinoszauruszok), csak módosult a funkciója idővel. A röpképtelen madarak esetében a repülés funkció megszűnt, de a szárnyaik nem alakultak vissza mellső lábakká mégsem. Erre az a magyarázat, hogy nem volt rá szükségük, nem volt olyan evolúciós nyomás ami ilyen irányba vitte volna őket. A struccok és más futómadarak esetén a szárnyak segítenek egyensúlyozni futás közben, a pingvinek meg uszonyként használják őket. Az új-zélandi röpképtelen madár fauna pedig azért lett röpképtelen mert nem voltak emlős és hüllő ragadozók amik elől menekülni kellett volna.

"Pl házi tyúk"

Mióta is háziasította az ember a tyúkot? És ehhez képest a tyúk rokonai, a dinók, mikor is éltek?

Folyamatban van. Csak még nem telt el hozzá elég idő.

5.

Olvasni kellene, a vadtyúk repül, a házityúkot az ember "lebutította", ellustította, táplálással elnehezítette.

Nagyanyám még a szárnytollait is megnyeste a virgoncabbaknak, hogy ne repülje át a kerítést.