A gyerekek miért tapossák agyon a rovarokat? Állítólag egy gyerek nem születik gonosznak, de sokszor látom a nagyobb gyerekeket hogy élvezettel ölik meg az állatokat.

A rovarok kicsit más kategória, mint a gerinces állatok.

Amúgy meg látják, hogy a környezetükben mindenki (a szüleik is) lecsapja a szúnyogot, legyet, a betévedt hangyákat, szóval pont hogy követendő példának látják.

A gyerekeknél élvezet alapvetően bármilyen új tapasztalat, hogy hogyan reagál a külvilág rá.

Gonoszság az, amikor valakinek érett képzete van a jóról és a rosszról, mégis szándékosan rosszat cselekszik.

Ó iszonyú volt.

Vad háború volt.

A délután pokoli-sárga.

Nyakig a vérbe és a sárba

dolgoztunk, mint a hentesek

s a kövér béka elesett.

Egész smaragd volt. Rubin a szeme,

gyémántot izzadt, mérgekkel tele.

A lába türkisz, a hasa zafír,

a bőre selymek fonadéka

s regés kincsével elterült

a gazdag, undok anya-béka.

Botokkal nyomtuk le a földre,

az egyik vágta, másik ölte,

kivontuk a temető-partra,

ezer porontya megsiratta,

s az alkonyon, a pállott alkonyon

véres szemével visszanézett.

Kegyetlenül, meredten álltunk,

akár a győztes hadvezérek.

Most itt vagyunk. A tiszta kisszobában.

Szép harc után. A szájunk mosolyog.

Maró fogunk az undort elharapja

s gőggel emeljük a fejünk magasra

mi hóhérok, mi törpe gyilkosok.