Hogyan alakulhatott ki a hangyák képessége, hogy bonyolult hangyabolyokat építsenek?

Hogyan alakult ki a fecskek kepessege hogy sarbol feszket epitsenek?

Hogyan alakulhatott ki a keresztespoknal hogy olyan formaju halot szojjon?

A valasz: evolucio evmilliok alatt

#2:

Akkor válaszolj a kérdezőnek, Beszól Béla, ne a válaszolóknak ugassál.

Hirtelen ezt találtam:

[link]

Röviden maga a csoportos élet kb a rokonszelekció és a kajaforrás megvédése nyomán alakult ki.

A hangyák gyakorlatilag kis túlzással “földhözragadt darazsak”. Már azelőtt is kolóniás állatok voltak ,hogy tényleges hangyák lettek volna, csak némileg mások.

Hangyabolyból is többféle van. Például azt hiszem a vándorhangyáknak nincs is rendes földbe ásott bolya, hanem saját magukból alakítanak ki egy biztonságos zugot a királynőnek.

Szóval a kezdetekben aligha voltak bonyolult kolóniák. Valami alap volt amivel eléldegéltek, majd az evolúció működése alapján voltak hangyák akik kicsit másmilyenre fúrták a járatokat. Akiknél bejött azok vígan éltek tovább s ezt továbbadták a következő generációknak akikből szintén akadt amelyik kicsit másmilyen bolyt épített stb-stb.

[link]

Eltekintve azon kivételektől ahol a hangyák nem tudnak/nem szoktak/nincs szükségük boly építésre, a hangyák boly kialakítás képessége kettős eredetű. Részben ösztönös és részben tanult magatartás.

Azon hangyák akik bolyokat alakítanak ki, azoknál ösztönösen jelentkezik az erre való törekvés. Az, hogy ezt milyen anyagból vitelezik ki az attól függ, hogy a környezetben milyen erre alkalmas anyag található és hogy a hangya ezek közül melyiket tudja művelni.

Az alapok nagyjából magától értetődnek: kamrák és alagutak. A hangyáknak el kell végezniük bizonyos tevékenységeket, amikhez szükség van egy erre alkalmas térre. Így kamrákat alakítanak ki. Ellenben nem minden kamra alkalmas minden tevékenységre, így több kamrára van szükség. Ezen kamrák között ugyanakkor kell átjárást biztosítani, amikre a legalkalmasabbak az alagutak/folyosók.

A folyosó szélességét az határozza meg, hogy mekkora forgalmat kell zökkenőmentesen kiszolgálniuk. Így a létszám növekedésével egyes kamrák és folyosók bővítésre szorulnak avagy egyenesen átirányítják a forgalmat egy új kamrába.

Mivel a kérdező a "bonyolult" (feltételezem az összetett és jól működő) bolyokra kíváncsi, így a fenti válasz nem ad elégséges magyarázatot minderre.

Hiszen nem mindegy, hogy bizonyos kamrákat és a hozzájuk kapcsolódó folyosókat hogyan helyezzük el és alakítjuk ki. Jogosan merül fel a kérdezőben a kérdés, hogy hogyan helyeznek el 20-200 kamrát meg járatot, hogy a bennük lévő páratartalom, hőmérséklet egy meghatározott tartományban legyen, miközben folyamatos légáramlást is biztosítanak?

A válasz erre az, hogy megtanulták. Konkrétan "trial and error" alapon tanulják meg. Kialakítanak egy kamrát, összekötik az egyik járattal, majd addig alakítják, amíg az egy kívánt légkört nem biztosít.

Minél több egyed van a bolyban annál több nézőpont érvényesül. Van aki így, más meg úgy alakítja a járatokat. A legjobb megoldást pedig meghagyják. Majd ezen megoldásokat adják tovább (tanítják be) a következő generációnak, akik ebből kiindulva módosítják a bolyt, egészen addig, amíg az a lehető leghatékonyabb nem lesz.

Mint mondjuk egy stratégiai játék, ahol a játékos egy elképzelés alapján kialakítja a település formályát, majd idővel változtat az elrendezésen, annak függvényében, hogy bizonyos épületek elérhetőbbek legyenek, gyorsabban jussanak nyersanyaghoz stb. A hangyák esetében viszont nem egy egyed probálja megoldani és kivitelezni mindezt, hanem kollektívan minden ezzel a feladattal ellátott egyed.

8- az nem zárja ki.

emlősöknél pl gerinc kell a mozgáshoz.. rovaroknak meg nincs gerincük..

Nem tudom, hogy honnan ered ez a "nincs agyuk" dolog.

A hangyáknak van agyuk, ami megközelítőleg 250 ezer neuronból tevődik össze. Bár korántsem annyira összetett, mint egy emlősnek az agya, elég fejlett ahhoz, hogy tanuljon és emlékezzen alapvető dolgokra.

Egyes fajoknál (Temnothorax americanus,Diacamma rugosum stb.) megfigyelhető az ú.n. "tandem-running", ami konkrétan abból áll, hogy egy tapasztalt vezetőt követnek az adott útvonalat még nem ismerők, így tanulják meg, hogy hogyan juthatnak el A-ból B-be (pl. a fészekből egy nemrég felfedezett élelemhez).

Továbbá vannak fajok (Cataglyphis sp.; Ocymyrmex sp.; egyes Melophorus fajok stb.) akik a környezetben fellelhető jelzőpontokat használják fel, hogy tájékozódjanak (ez nagyjából úgy működik, hogy az adott tárgyhoz viszonyított helyzetét jegyzi meg a hangya és ez segít neki hazatalálni). Ezek olyan tárgyak, amelyek (többnyire) nem változtatják a helyzetüket. Ezen képességre főként a sivatagos/homokos területeken élő hangyafajok támaszkodnak, révén, hogy a homok gyakran változik, így kénytelenek nagymértékben a látásukra támaszkodni amikor tájékozódnak.