A vizilovaknak, miert van akkora nagy,hasuk,gyomruk?

1-2 kijavítanám

A viziló nem tartozik a kérődzők közé, de valóban többüregű gyomra van, mint a bálnáknak. Ezek az állatok a kérődzőkkel együtt a Cetruminantia rendszertani kategóriába tartoznak, de külön vesszük őket a valódi kérődzőktől (Ruminantia). Ehhez hasonlóan a tevefélék is bár többüregű gyomorrendszerrel rendelkeznek, nem valódi kérődzők.

A kérődzőket többgyomrú állatoknak nevezzük, de fontos, hogy ELŐgyomraik vannak, azaz a nyelőcső képleteiről van szó, nem a mirigyes gyomor összetettségének változásáról, sőt az meglehetősen egyszerűsödött bennük (oltógyomor).

Kérdésre válaszolva: azért mert a táplálék az előgyomrokban baktériumok által kerül fermentálasra, ami sok vizet és helyet igényel. Emellett sokkal nagyobb tömegű táplálékkal tartja fent magát egy növényevő, mint egy ragadozó vagy mindenevő állat.

9 több okból is.

Egyrészt annál több energiába kerül a saját anyagaiddá alakítani a táplálékodat, minél különbözőbb építőkövekből álltok. Más a növényi táplálék aminosav összetétele, mint az állatié, így az esszenciális aminosavakat nagyobb mennyiségből kell összeszedni.

Másrészt a növényi táplálék energiatartalma alacsonyabb, nagyobb arányban tartalmaz emészthetetlen összetevőket. A cellulóz - ami minden növény sejtfal-alkotója - az eukarióta szervezetek nem képesek bontani, csak a baktériumok - ezt használja ki a kérődzés és az együregű növényevők vakbél-emésztése. Utóbbi nem annyira hatékony, mivel a vakbél utáni bélszakaszokból már igen kevés értékes dolog képes felszívódni, ezért koprofágok például a nyulak (lágybélsár evők, ebben koncentrálódnak a vakbélben felszabadult vitaminokat és fehérjék).

Illetve ökológiai szempontból is, a táplálékpiramis teteje felé rohamosan nő az energiaveszteség.