Ha anyósotok, és/vagy apósotok a magánéletetekről érdeklődik (különösen, hogy mikor jön gyerek, miért nem akar jönni...), elmondjátok, vagy utaltok rá, hogy rájuk nem tartozik?

Mondjuk, meg is lehet mondani a valóságot, bármi is az, nem szégyellnivaló.

a) Még nem akarunk. Majd pár év múlva. (Jogotok van hozzá.)

b) Nem akarunk gyereket. (Ahhoz is jogotok van, de célszerűbb lenne, ha ezt a fia közölné vele.)

c) Próbálkozunk, de eddig még nem jött össze.

Ha megkérdezi, lesz-e baba vagy mikor lesz, miért nincs, akkor nem a TE magánéletedről érdeklődik, inkább a saját gyerekééről, akinek nyilván veled lenne gyereke. Ez nem a te magánéletednek szól.

Egyébként azt gondolom, az égvilágon semmi nincs abban, ha egy szülő érdeklődik a saját gyermekénél arról, mi a helyzet a gyerekvállalással, ha ez nem azt jelenti, hogy hetente kérdezgeti, hanem mondjuk csak úgy alkalomadtán megkérdezi, hogy amúgy van tervben gyerek?

Basszus, hát az ember szüleiről beszélünk, nem a tizedik szomszédról. Neked nem kell utalgatnod nekik semmit, majd a párod eldönti, mit mond nekik ennek kapcsán, ha neki nem okoz gondot erről beszélni velük, minek gerjesztenéd a feszültséget hisztivel?

Az unokájuk és a gyerekük élete igencsak rájuk is tartozik.

Bármi az oka, meg lehet mondani miért nincs. De ezt a párod is simán megteheti, pl anya még dolgozunk pár évet.

Jobb, ha legalább egyenesen érdeklődik, nem kerülgetve, passzív-agresszíven célozgat. Anyósék nem voltak beavatva, hogy évek óta sikertelenek vagyunk. Én nem vagyok/voltam olyan közvetlen viszonyban, hogy magamtól felvessem, a férjem nem mondta nekik, ők meg nem kérdezték soha.

Egyszer ment ez a passzív-agresszív célozgatás, amikor a sógornőmmel (a lányával) beszélt anyós egy karácsonykor az asztalnál vmi rokonukról, aki szült, akkor ment ilyen célozgató duma, hogy hát igen, vannak, akik halogatják, pedig hát a biológiai óra, stb. Nem tudom már idézni, de levágtam, hogy nekem szólt az egész duma, mintha rajtam múlna, hogy a fiuknak nincs még gyereke.

Azt nem tetted hozzá, ez milyen gyakori és milyen hangnemben?

Mert ha ezzel nyaggat, vagy faggatózik, beszól, engem is zavarna.

Ha néha utal rá, hogy már unokát szeretne, az egyáltalán nem rossz.

Ez olyan téma, amire EGYSZER elmondom, hogy nem lesz gyerek.

A miért nem-re EGYSZER elmondom, hogy "nem lehet".

Ennek a miértjére pedig "Elnézést, de ehhez semmi közöd".

Nem, a barátomon kívül senki másnak nincs köze, miért nem lehet, és aki tovább rugózik a témán, ott jön egy udvarias-bunkó érdeklődés az ő szexuális életéről.