Hogyan adjuk elő, hogy mi komolyan gondoljuk a kapcsolatot?

Te most abban a házban élsz?

Egyébként neked kéne leülni a szüleiddel beszélni. Már egy éve együtt vagytok, komolyan gondolod vele, szeretnétek összeköltözni.

Ha nem engedik meg, akkor mondjad nyugodtan hogy mentek albérletbe.De mivel ott áll az a ház üresen, gondolom neked is van szánva.. Akkor miért ne ?

Főleg, hogy semmi elfogadható indokuk nincsen, hogy miért ne legyél a pároddal.. Ez a nem hozzád való ez tipikusan az, hogy nem tudja megindokolni miért!! És ugyan már, nem 1800-as években élünk, hogy a szülő döntse el ki való a gyerekéhez. Nem jóképű.. ez meg egyenesen undorító én szégyelném magam hogy a kedves édesanyám ennyire felszínes... nem véletlenül vagy vele, neked ő tetszik... akkor?

betegségről nem írtál semmit, de arról meg gondolom nem a párod tehet, hogyha van valamilyen betegsége...

szóval én ezeket elmondanám őket, és szembesíteném őket hogy semmilyen használható ellenérvük nincsen a barátoddal szemben. akkor miért vannak így ellene?

és ha nem engedik meg, akkor menjetek egy kis albérletbe ha megtehetitek. ha látják a szülők, hogy boldogultok, továbbra is együtt vagytok. akkor szinte biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb mondják, hogy költözzetek be akkor..:)

Tudod, mi fog ebből lejönni anyudnak, ha amúgy sem kedveli a párodat? Hogy az a munkanélküli göthös lator most beteszi a valagát a készbe, és még el is tartatja magát veled. Talán mégse ezzel kezdjetek.

Valamiért nem szereti anyud, annak oka van. Néhány extrém esetet eltekintve azért nem olyan dolgok miatt szokta egy szülő fúrni a lánya kapcsolatát, mert a pasi nem elég jóképű...Miért nem tartja hozzád valónak?

Ha eddig más városban laktatok, akkor nyilván nem töltöttetek olyan sok időt együtt, ami alapján rögtön azzal kellene indítani, hogy beköltözik a házadba és nincs munkája. Költözzön a párod a te városodban, béreljen egy szobát, ha albérletet nem tud egyedül fenntartani, keressen munkát (ha eddig dolgozott, akkor kell, hogy legyen megtakarítása, amiből mindezt finanszírozza), mutassa meg, hogy egyedül is megáll a lábán, és nem egy életképtelen szerencsétlenség. Utána fejlődhet a kapcsolatotok.

Anyukád nem ok nélkül fél, hogy te fogod eltartani ezt as férfit.

26 évesen nincs szakmája, betanított munkás és mellette már egy éve tartós beteg, és már lejárt a táppénz jogosultsága is.

Még az egészséges, szakmával rendelkező fiatal is nehezen talál munkát, egy beteg, szakma nélküli még annyira sem.

Először találjon munkát, legyen biztos jövedelme, akkor szóba hozhatod az összeköltözést.

Nyilván kell a beleegyezésük a költözésetekhez, mert övék a haszonélvezeti jog. Nem írtad, hogy milyen betegsége van, ami ennyi pénzt elvisz. Betanított gyári munkás. Az nem egy nagy jövőkép.

ha be is költöznétek a házba, miből tartanátok fenn magatokat: ezek szerint neki biztosan nem lesz jövedelme egy darabig. Abból, hogy fel kell mondania a mostani melóhelyén+beteg és minden pénze arra megy el, már régen táppénzen tengődött, nekem az jön le, hogy a betegsége miatt nem tud tovább ott "dolgozni" (hát, ha táppénzen volt, akkor már egy ideje nem is dolgozott), ahol eddig. Beteg fizikai munkás. Van tipped, hogy milyen munkát fog találni a városotokban?

Nyilván te sem vagy nagyon eleresztve, ha még otthon laksz, holott van egy házad. Egyedül fenn tudod tartani + a pasidat eltartani? Benne meg mennyi tartás van, ha nulla pénzzel odaköltözne és eltartatná magát veled? Vagy most nem tud dolgozni, meg korábban sem tudott, mert táppénzen volt, de akkor majd a városodban megtáltosodik, elmúlik minden baja és ő lesz a munka hőse? Nem akar egy kissé kihasználni a te nagy szerelmed?

Akármennyire is haragszol anyádra, azért azt beláthatod, hogy egy ilyen partnernek senki nem tapsolna! Nem azt kell nézni, hogy ki milyen vastag,na de azért saját magát tudja már eltartani!

Költözz vele össze a saját szakálladra, aztán ha rájössz, hogy egy munkaképtelen emberrel a hó végéig nem fogod kihúzni, nemhogy valamit is előrelépni az életben, állandó nélkülözés stb. nem olyan jó buli és a fene nagy szerelmet is kikezdni. Persze nehéz elindulni az életben, de a szüleidnek nem az a dolga, hogy egy ekkora handycap-et ellensúlyozzanak az életedben, amelyet önként veszel a nyakadba. Az ő szülei hol vannak a történetben?

Tisztában vagy vele, hogy amire készülsz az nem összeköltözés és együttélés, hanem egy hobbipasi kitartása?

Már megbocsáss, de azok is vagytok. Külön városban éltek, de egy éve "együtt vagytok". Magyarul néha találkoztok és szórakoztok kicsit együtt?

Mennyire lehet egy ilyen ismeretségre alapozni? Pláne egy ilyen hátterű emberrel.

Tudod, mivel lehetne bizonyítani, hogy komolyan gondoltok egy kapcsolatot? Hogy keresőképes felnőtt emberek vagytok és a saját lábatokra állva megálljátok helyeteket az életben.

Egy fizetésre, meg egy munkaképtelen, eltartásra szoruló pasival azért én sem engednélek a házba, hogy felhalmozzátok a közüzemet...