Szeretnék egy hatalmas kalandot az életembe, miután lediplomáztam, de senki nem támogat. Így is belevágjak vagy inkább ne?

Sziasztok,

22 éves lány vagyok, jövőre fogok diplomázni, mint építész. Mindig nagy álmom volt egyszer útra kelni, itt hagyni csapot-papot és belevágni valami teljesen újba. Van nekem egy barátom (nem szerelmi, hanem sima), aki nagy kalandor, amolyan "hátizsákos" utazó, rengeteg helyen volt már, mindig újabb és újabb területekre látogat el. Belevágna 1 év múlva egy kontinenseket átívelő mikrobuszos útnak (tengereken komp viszi át a buszt), érintve Indiát, Dél-kelet Ázsiát, Ausztráliát és kéne neki az 1 barátja mellé még egy vállalkozó szellemű ember. Nagyon nagy kaland! Hú, mikor beszéltem vele erről és mondta, hogy gondolkodjam, onnantól kezdve megszűnt a realitás és a mennyekben éreztem magam. Annyira csodálatos lenne. Nekem mindig kisebb utazásaim vannak (pár napos nyugat-európai utak családdal), annyira messzire még sosem mentem. Pénz az meg lenne hozzá, mert gyűjtögetek már 19 éves korom óta és még egy 1 évem lenne összehozni, de szerintem munka mellett, kiadások minimalizálásával menne. Mikor családomnak először elmeséltem ezt, akkor nem túl jól fogadták, vagyis hát konkrétan kiröhögtek és azóta sem veszik túl komolyan ezt a dolgot, azzal jönnek, hogy "aztán mi van, ha összeszedsz valami betegséget?" meg "elfogy a pénzed út felénél és majd nekünk kell hazahozatnunk" stb. Meg a barátaim sem támogatnak, nem is érdekli őket, mikor mesélem, pedig mióta ez a dolog aktuális, nagyon pörgök, meg izgatott vagyok. Miért hiszik azt, hogy nekem ez egy átmeneti hülyeség? Tök jó lenne, én nem az a fajta vagyok, aki luxusra vágyik, meg kényelemre, én feltalálom magam akárhol és akármilyen körülmények között. A kérdésem az lenne, hogy szerintetek ez tényleg hülyeség és inkább maradjak a fenekemen, vagy menjek, aztán majd meglátjuk mi lesz? Csak őszintén, mindenkinek kíváncsi vagyok a véleményére!