Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Voltatok már úgy, hogy eltilto...

Voltatok már úgy, hogy eltiltottátok a nagyszülőktől a gyereket? Ki milyen okból?

Figyelt kérdés
Mik lehetnek azok az indokok,hogy így döntsön egy pár?
2009. ápr. 15. 15:29
 1/7 anonim ***** válasza:
100%

Nehany evvel ezelott anyagi csodbe kerult a csalad. Olyannyira, hogy nem volt mas valasztasunk, mint a hitel felvetele a hazra, vagy az ehenhalas 3 gyerekkel. A hazunk telket az anyam vette nekunk 23 evvel ezelott, de a hazat mar a ferjemmel, onerobol epitettuk ra. Mindenesetre a haszonelvezet a szuleim kezebe kerult.


Ezzel nem is volt gond mindaddig, mig el nem jutottunk a hitelirodaba. Hoppa, a haszonelvezo jovahagyasa kell a hitelhez. Az en anyam azonban lazan vegignezte volna, hogy az unokai az utcara kerulnek, ugyanis nem volt hajlando alairni a papirokat. Neki nagyon sok penze van, megsem segitett. A gyerekeimtol azokat a dolgokat kellett megvonnom, amikert rajongtak (gitarorak, tanciskola, rajzszakkor), mert nem tudtuk fizetni a betevo falatot sem. A draga anyam erre csak annyit mondott, ez ugyis mind penz-es idopocsekolas volt.


Na ekkor fogtam magam, es kisetaltam a hazabol - utoljara, es az unokait sem vittem oda tobbet - teny, hogy o sem kereste oket azota sem, meg o van megsertodve.


Hat ezert (bocs, hogy kicsit hosszu lett, de ki kellett irnom magambol).

2009. ápr. 15. 15:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
84%
engem eltiltottak a tesómmal együtt. Anyu soha nem jött ki az anyósával, utálták egymást. Mikor apu két éves koromban megalt, any teljesen el akart szeparálni a mamámtól. neki nagyon nehéz volt, mert csak egy fia volt és egy éven belül halt meg a férje és a fia. Gondolom valami "pótlék" féleség lehettünk neki, tudom ez így csúnyán hangzik, de h valaki életében meghal két fontos ember, akkor persze, hogy így tekint azokra, akik a saját vére. Anya nem akart hozzá engedni, ebből volt gyámhatósági ügy meg minden, folyamatosan egymás alá pakoltak. mindketten csináltak csúnya dolgokat a másik ellen. Nem mertük anyu előtt mondani, hogy ott jól éreztük magunkat, mert biztos nem tetszett volna neki. Így kettős életet éltünk öcsémmel egészen addig míg eldönthettük, hogy akarunk e menni. Akkor azt mondtuk, hogy nem, mert nem akartunk vitát. Évekig nem találkoztunk mamával, de egy évvel ezelőtt a sors újra összehozott minket. Igaz azóta ő elköltözött 210km-re a testvéréhez, de rendszeresen beszélünk telefonon és a húsvétot is nála töltöttük az öcsémmel. Így utólag nagyon szégyenlem magam, hogy nem álltam ki mellette, mert tudom, hogy ezeket az éveket sosem fogjuk tudni bepótolni. De azért talán most 25évesen is tudok jó unokája lenni.
2009. ápr. 15. 15:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 anonim ***** válasza:
100%
Igen.Amikor a fiam 2 éves volt nem engedtem,hogy a nagyszülők lássák... Ennek komoly előzménye volt,hisz ártottak nekünk ahol csak tudtak...Sokáig tűrtem,és elnéztem,sőt sehogy sem reagáltam a rágalmaikra,a rossz indulataikra,de volt egy pont ahol már nem bírtam sem én sem a férjem...De ennek már 15 éve....A fiam amikor már elég értelmes volt,és a nagyszülők megbánták amit tettek velünk,ez minden helyre hozott..Én nem tiltom most már,ha akar akkor mehet a fiam hozzájuk,és megy is....A vita ellenére a kedvenc unoka mégiscsak a fiam,és mivel már nem tartozom a családhoz,mert elváltam,így velem is rendesek lettek később...Én magam sem hittem de már nem haragszom rájuk,hisz öregek,és a fiam nagy öröm nekik...Őt nem bántják sőt IMÁDJÁK....Mindenki meg tud változni és érdemes is mert egy unoka nagy ajándék az öregeknek,és a gyerekek bizony igénylik hogy legyen nagyszüleik....
2009. ápr. 15. 15:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:
100%

Mi nem tiltottuk el tőlük,de önszántukból felénk sem néztek majdnem másfél évig,pedig közel lakunk egymáshoz.

Van a férjemnek egy elkényeztetett hisztérika húga,akiért a szüleik rajonganak.A két gyereküket teljesen egymás ellen nevelték.Vagyis a férjem szinte le volt van tojva,a másikat mindenben segítik támogatják,a csillagos égig emelték az egóját,bele nevelték,hogy ő maga a tökély,senki a lába nyomába nem érhet,mindenki hülye mellette.Mert egy hangoskodó örökké vinnyogó hisztérika ő mindig kicirkuszolt magának mindent amit akart

,a férjem meg egy csendes ember,az volt gyerekként is.Nem vették észre anyósomék,hogy az iskolákban ahová járt mindenki hülye bunkó volt,mert utálták ott is.Később a munkahelyein ugyan ez volt,ott is hülye volt mindenki szerintük.Minden hülyeségében támogatták ahelyett,hogy helyre tették volna.A férjem amíg otthon lakott ennek a rosszindulatú kihanemén undok libának csak a lábtörlője lehetett,Ő mindig hülye volt mellette.

Ne most a baj akkor gyűlt meg,amikor én azt mondtam,elég ebből a nőből,hogy ez mindig a család középpontjában van,ennek mindenhol ott kell lennie,mindenhol okoskodnia,én nem viselem el tovább,nálunk ez senki itt ne ugráljon,ne jöjjön járjon a nyakunkra csak akkor majd ha hívjuk.Természetesen még ők haragudtak meg.Ekkor volt a gyerekünk 1 éves,úgy megharagudtak a szülők,hogy már a tesó is majdnem megszületett másfél év múlva,amikor békülni jöttek.Mi úgy éreztük igazunk van,nem léptünk feléjük,és ha rajtam múlik sosem járunk többet össze.Az én szememben nem szülő aki így megkülönbözteti a gyerekeit.Így most néha találkozunk a gyerekek miatt,de a szálka megmaradt és meg is fog maradni.Persze nem beszéltek meg velünk normálisan semmit,alattomosak mint a lányuk.Csak annyit mondtam mégis szeretnének velünk kapcsolatot tartani.Annyit nyertünk a dologgal,hogy megszabadultunk a hugicától,és ez így is marad.Többet senki kedvéért el nem viselném még 5 percre sem.A gyerekek főleg a nagyobbik természetesen érzi,hogy nem igazi a kapcsolat,állandóan kérdezgeti,hogy miért nem szeretjük velük egymást.Pedig sosem mondtuk neki,hogy ne szeretnénk őket.Ilyen jók a radarjai.Én valójában sajnálom,hogy ennyire fagyos a viszonyunk,de nem tudnánk bennük megbízni mi már.Ők ilyenek sajnos,pedig értelmes reális emberek,kivéve ha a lányukról van szó.

2009. ápr. 15. 16:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:
100%
Nem volt sosem ilyen, de el tudom képzelni, hogy egyes családokban ez sajnos szükséges. Ha a nagyszülők komolyan alkoholizálnak pl. vagy megbízhatatlanok pénzügyekben...esetleg még lopnak is vagy nagyon irigyek a gyerekükre, ezért ártani akarnak neki és a családjának. Sok ilyen ember van sajnos...
2009. ápr. 15. 16:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:
100%
Ha gyerekem lesz, apám nem érdemli meg, hogy tudjon róla, megkeserítette a gyerekkoromat és mai napig az életemet, nem tiszteli a nőket, anyut is bántja, egy ilyen ember nem érdemli meg, hogy tudjon az unokájáról...
2009. ápr. 15. 16:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 anonim ***** válasza:
Végülis el nem tiltottam, csak közöltem, hogy ő nem jöhet az én lakásomba, én meg nem vagyok hajlandó a lábam betenni hozzá. A férjem, ha akarta vihette volna a gyereket, de inkább ő is megszakított minden kapcsolatot az anyjával. Kb. 3 év alatt fajultak el ennyire a dolgok, olyanok miatt pl., hogy már terhesen, ha 2 hetente odamentem "kidobott" a lakásból, hogy az unokáját nem látogatta soha amíg kicsi volt, folyton áskálódott ellenem, szídta a gyereket mert lánynak született és rám hasonlít stb. 11 hónapos volt a lányom mikor utoljára látta, most 9 éves. Azóta se egy képeslap, semmi. De valahogy az sem tünt fel neki, hogy a saját fiát se látta vagy 5 éve. Nekem nem hiányzik, de a lányom időnként kérdezősködik és ilyenkor nem tudom mit mondjak neki, nem akarom szídni a háta mögött, végülis joga lenne elmondania az ő verzióját is.
2009. ápr. 16. 11:45
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!