Most miért versenyre megy "ez is"? Unalmas már. Mit tennél? El vagyok keseredve, alapból nagy az önbizalomhiányom.

30 évesen röhögni azon, hogy valaki megbukott kreszből? Hát, nem tudom, milyen családban élsz, már meg ne haragudj. Sajnállak.

Én annak idején, amikor tanultam vezetni, az első gyakorlati óra után azt mondtam, hogy EZT LEHETETLEN MEGTANULNI! :-) Képtelennek éreztem magam rá, 100 %-ig biztos voltam benne, hogy nem vagyok képes a lábaimat és a kezeimet szinkronban mozgatni, meg még az utat és a forgalmat is figyelni mellette. Végül sok huza-vona után azért tettem le a jogsit, mert láttam, hogy nálam mennyivel hülyébb embereknek is van jogsijuk, nehogy már pont nekem ne sikerüljön. :) Állj hozzá Te is így. Az, hogy mit mondanak azok az emberek, akik nem előre mozdítanak, hanem hátra, teljesen mindegy. Figyelmen kívül lehet hagyni. Csak azokra hallgass, akik segíteni akarnak, és előre viszik a dolgokat. Csak így tudsz Te magad is előre haladni. A többiek meg tapicskoljanak nyugodtan a híg f.sban, ha az nekik jól esik, de Te haladj, és érd el, amit akarsz.

Van egy olyan érzésem, hogy te nem is vagy olyan buta, mint amilyennek hisznek, csak a stressz miatt nem tudsz jobban teljesíteni, ráadásul ahelyett, hogy megkönnyítenék a dolgodat, még pluszban beléd is táplálják. Az önbizalomhiány miatt pedig te magad sem hiszed el, hogy mennyi mindenre lennél képes. Pedig...

Alapból buta ember nincs, csak olyan, akivel nem a megfelelő módon foglalkoznak. A tanulási nehézségekkel kűzdő gyerekek sem buták, csak több figyelmet, speciális tanrendet, oktatásmódot igényelnek. Felnőtt korban viszont már nehéz "korrigálni". Te viszont még nem késtél le semmiről.

Neked mivel nem segítenek, magadnak kell rájönnöd, hogyan tudod jól rögzíteni a tananyagot. Bizonyítani meg ne másoknak akarj, hanem magadnak. Először kisebb célokat tűzz ki magad elé, ha azokat sikerrel leküzdötted, talán már te is elhiszed, hogy attól többre is képes vagy.

A jogsit meg pihentesd, amit kényszerből csinál az ember sose lesz jó. Majd ha újra lesz kedved hozzá, akkor kezd el megint, mert ha most megint nekifutsz, megint meg fogsz bukni, hiába tudod az anyagot.

Kitartást.

Nem irigyellek, hallod. Elég tapló egy családod van. A bátyád kb. tizenévesként viselkedik. Én csak néhány évvel vagyok idősebb a 18 éves tesómnál, de eszembe nem jutna, hogy kiröhögjem ilyesmi miatt, az összehasonlítgatást se hagyom. :S

Hogy "több okmányod legyen", az rossz érv, de tényleg érdemes lenne még addig végigcsinálni az összes vizsgát, amíg benne vagy a gyakorlatban. 2 év múlva lehet, hogy nem lesz erőd újból nekikezdeni, pláne kudarcok után. Az eddigi órák és vizsgák meg mégiscsak sokba kerültek.

Ne foglalkozz azzal, hogy mit mondanak, csak csináld meg, magad miatt. Ésszerűen gondolkodj, és ne azért hagyd abba a jogsit, mert ők az ellenkezőjét akarják. Ha megvan, az neked is jó.