Hogy tudnánk anyósnak segíteni, kilibbenteni ebből az állapotból, mert lassan körülötte lévő személyek (gyerekei és pár ember) mind tönkremennek?

Már az elején leszögezném, hogy imádom az anyósom. Na de. Mindig nagyon sokat segít nekünk, régen és most is! Azonban elvált, és nagyon megváltozott. Tönkrement idegileg és testileg is, sajnos. Most, hogy már nincs a férje, a gyerekein tölti ki minden mérgét! Mindenbe beleköt és semmi sem jó neki. Legutóbb az volt a baja, hogy neki nincs már senkije (a gyerekek is elköltöztek tőle – maga maradt - mert kibírhatatlan, a gyerekeit is tönkreteszi). És a fiának ott vagyok én és hogy neki (fiának) milyen jó. Éreztem én már ezt korábban is hogy gond lesz ez. De hát én most mit csináljak. Én nem tehetek róla, hogy az Ő házassága tönkrement. Próbálunk neki segíteni, sokat beszélgetni, találkozni vele, de amikor csak egyfolytában csak a problémát keresi, és hogy mibe kössön bele, akkor már egy idő után az ember már kerülni próbálja a társaságát!