Mennyire engeditek el a párotokat, ha szabadságot akar? Elmehet a haverokkal akárhova? Vagy otthon ül veletek?

Érdekes, mi dúló szerelembe élünk a párommal, ami azt jelenti nem bírjuk sokáig egymás nélkül. Sem ő sem én. Ettől függetlenül, ha valakinek külön dolga akad a másik nélkül nem szólunk bele, csak biztosítsuk a másikat a visszatérésről és annak időpontjáról, hogy ne kínlódjunk. Nálunk erre épül a "figyelünk egymásra" téma.

Márpedig ha figyelsz a másikra akkor biztos tudod mi kell neki. Ha ezt megadod neki, és te is megkapod, tudtok bízni egymásban.

10:57-es, nem osztod meg a sztoridat Te is a "fórumon"?

Amúgy mi lassan másfél éve vagyunk együtt. Mindketten 30 fölött (én nő), elég önállósult, makacs emberek vagyunk. Ő nemigen kérdezi, hogy mehet-e, hanem megszervezi a programot és megy. Én sem igen kérek engedélyt, de meg szoktam beszélni vele, és ahová lehet, "viszem". A konfliktus inkább abból adódik, hogy ő azt sem egyezteti előre, amit lehetne. Szervezett pl. úgy több napos külföldi utat, hogy nem tudok elmenni, mert az időpont nekem nem jó. El akarta ő mondani, csak már a megszervezés után. Így nem megyek:-(.

Azoknak van igazuk, akik arra utaltak válaszukban, hogy ez az egyenrangúság alapján működhet csak. Szerintem akkor is, ha gyerek van. Az nem igazságos, hogy az egyik többet megy el, míg a másik végzi az otthoni munkákat.

Én annak a híve vagyok, hogy egy pár együtt menjen bulizni, stb. Vigyázhat a gyerekre a nagyszülő is. Nem tartom szimpatikusnak, ha egy pasi "otthonhagyja a 'zasszonyt" (iletve azt sem, ha így beszél róla!) gyereket pelenkázni, ő meg független, fiatal csajok után kajtat.

Én nem értek egyet abban a Kérdezővel, hogy egy férfinak nagyobb szabadság kell. A nőknek is van erre igényük, csak a hagyományos nemiszerep-felfogás miatt legfeljebb nem mernek vele előhozakodni. De a nők is ugyanolyan önálló személyiségek, mint a férfiak, és nekik is joguk van a kikapcsolódáshoz, barátokhoz.