Lett bárkinek is bármi baja az életében abból, hogy NEM bocsájtott meg a szülőének?
Most nem írnám le az egész sztorit, mert az baromi hosszú lenne, de nagyjából annyit, hogy anyámnak sose volt jó semmi, mindent elrontotam, és leszólt érte, ez annyira nem is zavar addig, amíg, nem kezde el rajta folyamatosan levezetni a dolgokat. És ha bármi baja volt,. ha sütött a nap, azért cseszett le, mert nem tetszett neki, és akkor ha hangosabban csuktam be az ajtt, rohant hogy "mi a f*szt csapkodod az ajtót!? Nem te dolgoztál érte!!!"
Tehát ilyen apróságok, nem vettem valamit meg, mert elfelejtettem, jött ismét a lecseszés.
És ez ment hónapokig.
Na mindegy, és ebből elegem lett egyszer, amikor vissza szóltam, mert már nem tűrtem, hogy mindenért lecseszve vagyok, de én nem kérek semmit(na jó, enni, de azt nem csak nekem csinál, mert apám is meg tesóim is esznek, és akkor elvileg jár nekem is...(szerintem)
Na ebből nagy össze veszés volt, és aztán jött az a szöveg, hogy "Hálásnak kellene lenned azért, mert pelenkáztalak, meg felneveltek, meg nem hagytalak éhen halni..."
Na ezért nagyon mérges, meg szomorú is lettem.
Komolyan, ez annyira rosszul esett anyám szájából, hogy hihetetlen... Én sose mondanék ilyet a gyerekemnek!
Mintha ln akartam volna megszületni. Pedig nem, csak megszülettem, és amíg nem voltam képes magamról gondoskodni, addig gondoskodtak ők.
A tesóimat is lecseszi, meg apámat is, de ők ebbe folyton beletőrödnek, csak utána hallom, hogy milyen dühösek, meg mérgesek magukban, mert igazságtalanul vannak lecseszve.
Na ez volt 2 éve, azóta hozzá se szólok, rá se nézek,
Apám meg a tesóim meg minden héten mondják, hogy "ugyan felejtsd már el... túl komolyan veszed ezt a kis semmiséget..."
Ja, de azóta még azt se hallottam, hogy "Bocsáss meg, hogy ezt mondtam, csak mérges voltam mert...blablabla"
Akkor más lenne a helyzet.
Szerintem mérgesen se kéne ilyet mondani, és ilyen hangsúllyal, meg azzal a halál komolysággal a szemében.
Én sose fogok ezért megbocsájtani, mert az, hogy 15 év után megtudom, hogy csak azért gondoskodott rólam, hogy hálás legyek utána életem végéig, azért az durva szerintem.
És azzal jönnek hogy az hogy nem felejtem ezt el, nekem lesz rossz, mert nem tesz jót a lelkemnek. Ezt nem hiszem el, meg nem is akarom.
Van más is, akivel ilyen volt, hogy nem bocsájtott meg a szülőjének, és lett valami baja az életével?
válasza:Szerintem érdemes azért rendbehozni a kapcsolatodat a szülőddel amíg teheted, hiszen ha már nem fog élni akkor bánjuk meg hogy nem beszéltünk.
Nekem pár éve azt mondták, hogy kár volt megszületnem, meg anyám a fejemhez vágta hogy azért próbált meg öngyilkos lenni, mert engem utál. Apám folyamatosan ahhoz köti a szeretetét, hogy elfogadom-e a párját vagy nem (aki mellesleg 9 évig volt szeretője, amíg anyuval házasok voltak)
Ezek a dolgok annak idején engem eléggé a padlóra küldtek, de megpróbáltam normalizálni a kapcsolatot, hiszen mégiscsak a szüleim. Sajnos családot nem választ az ember - ezt gondolom Te is tudod.
Nem azt mondom, soha nem lett olyan az egész mint előtte, de amennyire lehetett helyrehoztuk a dolgokat. Szerintem Te se légy dacos, hidd el, pár év és tényleg rossz érzés lesz hogy ennyi éven keresztül nem is beszéltünk.
válasza:én július óta nem beszéltem egy szót sem apámmal
csak elég nehéz ígyx, hogy egy házban lakunk
úgy érzem tönkretette az életemet,
egyszerűen gyűlölöm, undorodom tőle...
csak akkor lesz ez gond, ha összeházasodom, hogy ki fog az oltárhoz kísérni meg ilyesmi
de eszem ágában sincs megbocsájtani, és kismilliószor jobban érzem magam így, hogy legalább ez az utálat egy biztos pont az életemben, mint azelőtt, mikor hagytam, hogy irányítson/elnyomjon, engem, önálló, értelmes, gondolkodó, szabad embert.
válasza: válasza:bocsi elírtam tudom azt hogy nekem ebből csak hátrányom lehet
azt akartam írni hogy csak előnyöm lehet.
válasza:Apum. Ő nem tudta lerendezni a szüleivel a dolgot. Mai napig is bántja, de nem hiszem, hogy ezt rendbe lehetne hozni...pedig bármi történhet és akkor még nagyobb a fájdalom.
Ez van. Sajnos én sem tudok rájuk nagyszülőként tekinteni...:( fáj, de változtatni nem tudok
válasza:Minden tini lázad...
Ha Te haragszol, az Neked a legrosszabb. Nem mondom, hogy beszélj édesanyáddal, de a lelked megnyugodna, ha megbocsátanál Neki. Nem kell bőgve egymás karjaiba ugrani, csak ereszd el a haragod és figyelj oda arra, hogy mennyit dolgozik értetek.
válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!