Nagyon gáz vagyok hogy irigykedem a tesómra mert van barátja?

Hát az elég rossz dolog, hogy így érzel!!!

Az a baj, hogy az irigység az emberből nem a legjobb oldaladat hozza ki, és szerintem ezt a másik fél (jelen esetben a telsód) is pontosan érzi az adott szitációban. Próbáld meg ésszel irányítani az érzéseidet ezzel kapcsolatban. Próbálj meg arra gondolni, hogy szereted a tesód és örülsz neki, hogy boldog. Egyébként pedig a legjobb gyógyszer erre, hogyha Te is felszedsz valakit. Ahogy írtad: itt a tavasz... Fogd meg az egyik barátnődet, akinek nincs pasija és let's go...

Szerintem ez egyáltalán nem gond.

Neki van barátja, Neked nincs, úgy érzed, neki most jó, Neked meg nem... ennyi. Amíg nem azt a konkrét pasit irigyled tőle, csak a helyzetet, hogy neki van pasija, addig nem gáz.

Magamból kiindulva (nekem több mint egy éve nincs senkim és szintén van egy tesóm akinek van barátnője)

Az hogy az embernek nincs párja már önmagában is rossz érzés, főleg most hogy jön a jó idő és csak egymást szeretgető párokat lehet látni a szabadban. Viszont irigységet nem érzek az iránt, hogy tesómnak van valakije, már azért sem mert az ő barátnője nem is az esetem.

Szerintem akkor is rossz érzés lenne ha nem lenne a tesódnak senkije csak így hogy látod őket, szinte mindennap előtör ez az érzés.

Összességében a véleményem az, hogy nem irigykedsz, teljesen természetes módon hiányzik az hogy valaki szeretgessen, akit szerethetnél, ahogy nekem és még jó pár embernek is.

Türelem kell, jól meg kell válogatni kinek adod oda a szíved...

23/F

Nem értem, miért kell lelkiismeret-furdalást kelteni a kérdezőben azért, mert irigykedik. Miért, ti sosem irigykedtetek tesóra, barátnőre stb., amiért van párkapcsolata, nektek meg nincs? Mernétek megesküdni rá, hogy ilyenkor csak tisztán örömet éreztetek, hogy jaj de jó, hogy ő boldog? Szerintem nagyon kevés olyan ember van, aki ilyen önzetlenül tud örülni.

Az érzések nem ilyen fekete-fehérek. Persze, lehet örülni a másik boldogságának, de szerintem teljesen természetes, hogy vegyül bele egy kis irigység. Hogy: jaj de jó neki, hogy boldog, és b*sszus, nekem meg mért nincs senkim. Most ezzel mi a gond? Amíg kezelni tudja az ember az irigységet (nem várlik direkt rosszindulatúvá), addig szerintem nincs vele semmi gond.

Kérdező, én totál megértelek, én meg a (valamikori) legjobb barátnőmre voltam k*rva irigy anno. Ő is epekedett valaki után hosszú ideig, én is. Ő összejött vele, én nem. Ráadásul el is hanyagolt (a barátnőm). Gondolhatod, mit éreztem. Hát, én nálad sokkal negatívabban álltam a dolgokhoz, nagyon mérges voltam a barátnőmre. És tudod, mit mondok? Szerintem még ez is belefér. Emberek vagyunk. Ennyi.

Én teljesen megértelek. A barátnős dologban is. Ilyenkor hogy melegszik az idő beindulnak a hormonok, a szerelmes párok is többet jönnek kis így léptem nyomon belebotlasz egybe és ez egyedülállóként kicsit idegesítő. Természetes hogy vágyik mindenki valakire. Egyébként én is irigylem sokszor ezt az érzést és egy társat de ettől pl még nem vagyok rossz. Sőt, aki azt mondja hogy a mi helyzetünkben nem irigyelné akár a tesója, akár a barátnői helyzetét az hazudik vagy még nem volt benne része (pl 1 válaszoló).

22l

Te nem tesódra vagy irigy, hanem azokra akiknek van párjuk.

Nekem is volt olyan amikor 2 évig nem volt senkim, igazából napközben nem is zavart a dolog, mert barátnőztem, lefoglaltam magam kirándultam, kocsikáztam, kertészkedtem, este jutott néha eszembe, hogy olyan jó lenne nem egyedül aludni valakivel megnézni egy filmet.

Én öcsémre voltam irigy pedig neki nem volt barátnője, hanem rengeteg barátja ő akárhova ment mindig ismerősbe botlott ő ha egyedül kiment egy szórakozó helyre ott mindig volt neki haverja így soha nem punnyadt egyedül otthon.

Nekem is sok barátnőm volt és van is csak ugyebár abban a két évben rajtam kívül mindenkinek volt barátja így nem volt kivel eljárjak szórakozni.