Édesanyák! Lelkiismeret furdalásom van! Ez elég hülyén hangzik, valaki érzett már így?

Az én párom a 3,5 év alatt nem kedveskedett ilyennel. Pedig néha élnék a lehetőséggel,a 0 segítség miatt.

Ő még a beígért időpontra sem ér haza soha.

Örülj neki, hogy ennyire figyelmes

3,5 éves és 15 hós gyerekek anyukái

Lelkiismeret-furdalásod? Na ne már!:)

3-4 havonta az én férjem is noszogat mindig, hogy menjek el ide-oda, volt, hogy ő is befizetett egy thai masszázsra, vagy fodrászra, vagy csak adott pénzt, hogy menjek magamnak vásárolni ruhát, ezt+azt. Mi sem élünk nagylábon egyáltalán, de a férjem tudja, hogy egy nőnek, egy anyának erre szüksége van, EMBER vagy Te is elsősorban, nem egy rabszolga, egy cseléd...

Én teljesen ki vagyok ilyenkor cserélődve, sokkal türelmesebb és megértőbb anya és feleség vagyok ha jól érzem magam a bőrömben. Nem kell feltétlen pénzt költeni, elég ha csak kiszellőztetem a fejem, bóklászom, nézelődök.

Nem tudom menny idős a babád, az én lányom azt hiszem 4-5 hónapos volt mikor először így elmentem. Persze borzasztóan hiányzott a család és a kislányom, rohantam haza mint egy hülye, de azért nagyon jó volt kicsit magammal is foglalkozni:)

Most úton a tesó, nemsokára két picurral leszek itthon, most is éppen igyekszem majd elszakadni néha egy kicsit, mert szeptembertől azt hiszem nem fogok tudni egy jó darabig....

Nem értem, mégis ki mással beszélhetné meg a lelki problémáit, ha nem a férjével? Aki lepontozta a választ, attól kérdezném, mégis ti kivel beszélnétek meg?

Annak nem lesz jó vége, hogy nem szakít magára időt, nem fogadja el a segítséget, totál meg fog hülyülni szerencsétlen.

Az se volt 100as, aki ezt a pontozós rendszert kitalálta...

Szerintem normális, én is éreztem már így.

Aztán megszoktam, hogy nekem is jár kicsi pihi. :D Ma pedig klappol minden. Ha menni akarok, mondjuk át barátnőmhöz, akkor megyek. Uram vigyáz az össze gyerekünkre egy szó nélkül. Nálunk ez mindennapos.