Manapság ennyire nehéz megtalálni a számunkra ideális partnert? Még a nem válogatós embereknek is?

Sajnos nehéz.Nem úgy megy mint a filmekben, hogy az utcán szóbaelegyednek veled akár egy kirakatnál,vagy egy bárban,kávézóban,plázában hogy meghívnának valamire.Még szórakozóhelyeken sem! Aki odajön egy szórakozóhelyen,az nyílván részegre itta már magát, hogy legyen mersze és a bemutatkozója már szánalmas a piaszag miatt is :D

Nehéz,nehéz,nehéz!!!!!!

:(

Manapság azért nehéz, mert ma már nem hozzánk rendelnek valakit, hanem nekünk kell választani és - szerencsére - sokkal részletesebb feltételrendszer alapján ítélhetjük meg azt, hogy valóban megfelelő partner-e az illető.

És hogy miért ilyen nehéz, akkor is ha nincsenek irreális elvárásaid? Mert nincs két egyforma ember, és csak szűk réteg az, akivel valóban komoly kapcsolatot tudsz kialakítani. Ez nem arról szól, hogy ki mennyire válogatós, hanem arról, hogy ha lemondasz bizonyos igényeidről, pár év múlva gyerekkel együtt jössz ide sírni, hogy nem a megfelelő emberrel köteleződtél el.

Szerintem csak úgy érdemes belemenni egy kapcsolatba, hogy ismerjük a saját igényeinket, és fel tudjuk mérni azt, hogy ezek közül mi az irreális és mi az, ami viszont elengedhetetlen egy normális kapcsolathoz. Ezután jön csak a harci feladat, hogy megtaláld azt a bizonyost. Akivel nem csak a puszta szerelem köt össze, hanem működik a kommunikáció, összeegyeztethető a jövőkép, hasonló az életstílus, a fontos dolgokban egy elvet vallotok. Most gondolj bele, mennyire nehéz dolog ez... aztán jusson eszedbe, hogy mégis vannak, akiknek ez sikerül.

Egyszóval a jó kapcsolat alapja, hogy összevaló legyen a két fél, együtt ketten képesek legyenek felépíteni és fenntartani egy jól működő párkapcsolatot. És itt visszakanyarodhatunk oda, hogy milyen nehéz megtalálni azt az embert, akivel valóban 'lelki társak' lehettek. Ettől nehéz. Nem attól, hogy sz.r a világ, válogatósak a nők, és szexéhesek a pasik. Ezek csak kifogások, rinyálás. Az oka sokkal prózaibb: az, hogy ahányan vagyunk, annyifélék vagyunk.

Az előző tökéletesen leírta az én gondolataimat. amit kihagyott, hogy kevés helyen is lehet ismerkedni. Hacsak valaki nem olyan szerencsés, hogy baráti körben, vagy munkahelyen ismerkedhet.

34/N

22:08-as hozzászóló, ment a zöld kéz részemről, nagyon jól leírtad a helyzetet.

"Szerintem csak úgy érdemes belemenni egy kapcsolatba, hogy ismerjük a saját igényeinket, és fel tudjuk mérni azt, hogy ezek közül mi az irreális és mi az, ami viszont elengedhetetlen egy normális kapcsolathoz."

Ha az ilyen ember számít válogatósnak, akkor pont hogy a nem válogatósoknak nehezebb megtalálniuk az ideális partnert. Mivel nem válogatnak, ezért fogalmuk sincs talán, milyen igényeik vannak. Így viszont találhatnak ugyan párt, de az jó eséllyel nem a hozzájuk illő társ lesz.

Köszönöm, én csak tapasztalatból írtam. Úgy érzem, én megtaláltam az ideálisat, mellette tanultam meg, hogy mennyire fontos a szerelem mellett a "racionalitás" is, mert aki a puszta szerelemre építene várat, akkor az az alap hiányában rövid időn belül összeomlik. Iszonyú nehéz megtalálni, de félig jó partnerrel az ember nem sok jót várhat... ezért én azt mondom, hogy még mindig jobb az egyedüllét, mint a magány, a kiszolgáltatottság és a boldogtalanság valakivel.

6-os voltam.