Most, vagy a 90-es években volt a gyerekenek jobb gyerekkoruk?

Ne haragudj, de nagyon nem szeretem az ilyen kérdéseket. Én '85-ben születtem, tehát a 90-es évekre esett a gyerekkorom nagy része. Igen, nem volt Facebook, volt viszont Dallas, az talán jellemépítő volt? :) És igaz, hogy nem voltam mini felnőtt 11 évesen, de az ismeretségi körömben van sok ilyen korú kislány, és hidd el, nem "mini felnőttek" ők sem.

Túlféltés alatt sem tudom, mit értesz. Normális esetben az ember félti a gyerekét, ránéz, tudja merre jár. Igen, ma már van mobiltelefon, de ez is csak előny, legalább én majd nem fogok reszketve állni az ablakban, ha a gyerekem késik otthonról, mint édesanyám tette, hanem rácsörgök, hogy akkor most merre is van.

Úgy gondolom, hogy bizonyos szélsőséges körülményeket leszámítva gyereknek lenni jó. Jó volt száz éve is, huszonöt éve is, és most is az. Lehet, hogy mások a körülmények, mert a mai gyerekek már nem a Hupikék Törpikéket nézik, hanem a Kicsi piros traktort, és van Facebook, (egyébként soha nem értettem, miért baj az, értelmesen kell használni, aztán kész), sokkal könnyebben hozzájutnak az internet segítségével bármilyen információhoz, mint mi annak idején, de ez a lényegen nem változtat. Gyerekek. Csak az idősebbek mindig szeretik azt hinni, hogy bezzeg az ő idejükben minden jobb volt.

Én 70-es években voltam gyermek,teljesen más világ volt mint ma.Nem volt semmi,se internet,se telefon,se kábelt tv,sőt hétfőn még adás se volt a két csatornán,nem voltak nyugati autók,csak Trabantok,Wartburgok ,Ladák stb,nem volt gázfűtés,az iskolában is szenes kályha volt.

Mégis nagyon boldog gyermekkorom volt,mert gyermeknek lenni mindig jó.