Van itt olyan akit gyerekkoraban megeroszakoltak? Hogy lehet ezt tulelni? Vagy feldolgozni? Ki segitett, hogy ezt feldolgozd?

Szia szerintem soha az eletben nem lehet feldolgozni ezt a szornyuseget.

Csak nem veled is megtortent?(((

Szia!

Engem ugyan nem,de a barátnőmet bántalmazta szexuálisan a nevelőapja és meg is lett ak övetkezménye nála...nem bírja feldolgozni pedig már eltelt sok év azóta.5-6évesen bántalmazta és most 21éves.Azóta már legalább 2szer akart öngyilkos lenni,nem bír kapcsolatot teremteni fiukkal,pszihológushoz jár.Zárkózott.:(

Igen,nagyon nehéz ezt feldolgozni.

Barátnöm 33-éves és mindig áldozatnak látja magát:munka helyen,kapcsolatban is.

Látja a képeket maga elött.Többször hívott éjjel fel sírva,hogy:nem tudja ezt tovább elviselni é öngyilkos lesz.

Szerencsére azóta ö is szakértöhöz fordult.

(ott is a családon bellül volt a tettes.)

leszakad az arcom, hogy ilyen emberek vannak.

még egy felnőttet is nagyon durva dolog megerőszakolni, de egy kisgyereket, könyörgöm....

tönremegy szegénynek az egész élete és kihat mindenre.

le a kalappal, aki ezzel együtt tud élni.

Engem nem erőszakoltak meg csak majdnem de kétszer is, de tapizás volt és nekem is kellett az illetőt.. én is 5-6 éves voltam család barátja volt.. ő kb akkor volt 50 éves.

Annyira kicsi voltam, hogy nem fogtam fel, de tudtam hogy valami rossz történt és nem helyes, szüleimnek mondtam el de senkinek se beszéltem róla. Minden nap eszembe jut előttem van az arca, az ahogyan beszélt hozzám és próbált elcsábítani.. kiráz tőle a hideg

Talán annak köszönhetően, hogy nagyon kicsi voltam, vagy annak, hogy próbáltam elfojtani magamban mintha meg se történt volna, nem tudom, de párkapcsolati téren nincs problémám. Persze a történteket sose tudom elfelejteni és akárhányszor arra járunk nézem, hátha ott áll az ajtóban és néz, félek tőle..

Ugye nem Veled történt ilyen és csak kíváncsiságból kérdezed.. ha mégis akkor sajnálom:(

18/L

Igaz már nem voltam annyira gyerek, tini koromban történt. 16 év körül lehettem. Nem szóltam senkinek, nem mentem rendőrségre. Tűrtem. vártam, hogy majd abbamarad. Ja, mert nem egyszer történt, hanem egy pasi folyamatosan járt hozzám. várt a suli előtt, kigyúrt arcokkal jelent meg... én mindig jobbnak láttam gyorsan túlesni rajta, mint, ha ellenkezek és szétvernek. Túlléptem rajta.

Azt hittem. A baj mostanság ütközik ki. 9 éve van párom és minden tökéletesen működik, kivéve a szex. Kiszolgáltatottnak érzem magam, megalázó az egész helyzet, hogy puszta élvezetek kedvéért meztelenkedjek, hogy azért az 5 mp-ért úgy tegyek, mintha jó lenne. Mert nem jó. Nekem nem. Szorongok minden este, hogy mikor jön el az a pillanat, hogy ágyba kell bújnom a párommal. Félek, pedig tudom, hogy nem bántana soha. De zavar a meztelenség, nem kívánom az együttléteket, nincs orgazmusom, nem jön a vágy... semmi.

Párom valahol megérti és úgy gondoljuk, hogy a történtek miatt áll fenn ez a helyzet, de neki szüksége van a szexre. Így néha fürdés közben sírva, megbeszélem magammal, hogy Apának erre szüksége van. Max 1 óra az egész, nem fogok belehalni, talán még élvezni is fogom. És így telnek a napjaim. rettegve várom az estét, hogy megkérdi, szeretkezek-e vele?

Szóval nekem nem teljesen sikerült feldolgozni.

Kedves 19:47-es hozzászóló, menj pszichiáterhez, komolyan, nem bántásból mondom...

Nem lenne jobb, ha többé nem kellene rettegned, ha élveznéd a szexet? Jogod van hozzá, túl lehet lépni rajta... Hidd el!

Az, hogy azt mondod "Apának erre szüksége van..." az mutatja, hogy nincs rendben az identitásod, a párodat tudat alatt nagyobbnak, erősebbnek, hatalmasabbnak látod, és nem tudsz kilépni az áldozat szerepből.

Pláne, ha ő is tudja, mondd el neki, segíteni fog, ha szeret, és normális kapcsolatot akar. De ha ezt a helyzetet véletlenül ő meg kihasználná, az sem tesz jót Neked!

Minden megoldható!

Ne félj!

Megérdemelnél egy jó életet!!!

Bocs, nem utasítgatni akarlak...