Költözzek haza, ha a szerelem oda szólít?

Helyzet a következő. A fővárosban diplomáztam és itt is ragadtam. Dolgozni kezdtem és imádom a munkámat. Nem vagyok egy karrierista típus, de nem szívesen hagynám itt a biztos jót egy bizonytalan jövőért.

Van egy férfi, akibe évek óta szerelmes vagyok és az érzés kölcsönös. Volt egy időszak, amikor együtt voltunk, de végül a távkapcsolat nem nekünk valónak bizonyult. Egyszerűen feszeget belülről, hogy tudom, hogy ő az én nagy őm valószínűleg, még sem tudnék mellette boldog lenni, mert a másik felemet itt hagynám, ha hazaköltöznék.

Ő ugyanúgy van a munkájával, ahogy én. A szülőfalunkban él és a közeli kisvárosba jár dolgozni. Boldog így, szereti azt amit csinál.

Ő nem akar ide költözni, én nem akarok oda, ugyanis amíg ő itt biztosan találna a szakmájának megfelelő munkát, addig én otthon nem valószínű, hogy találnék az enyémben. Sokkal egyszerűbben gondolkodik, mint én és kevesebbre vágyik az élettől, azt is nehezen érti meg, hogy nem azért tanultam 5 évig, hogy utána ne dolgozzak, pedig ő szívesen "eltartana", nem lenne gond, hogy nincs munkám otthon.

Kompromisszumként szóba került egy harmadik város, ahova egyikünket sem köt semmi, előtte viszont együtt kéne élnünk, hogy tudjuk biztosan menne a közös jövő. Azt nem tehetjük meg, hogy hirtelen mindketten felszámoljuk az életünket és a nulláról közöset kezdünk mindkettőnk számára vadi új helyen.

Segítsetek! Ti mit tennétek?