Veletek foglalkoztak a szüleitek gyerekkorotokban? Neveltek titeket, elmagyaráztak dolgokat, voltak délutáni - kellemes - közös programok? Mire emlékeztek leginkább a gyerekkorotokból?
Nálunk mindenre az volt a válasz, hogy "nincs pénz" - pedig lett volna, anyám állandóan TV-t bámulta, ha kérdeztem tőle valamit, azt mondta, hogy fáradt, most megy a sorozata és azt akarja nézni. Meg hogy legalább ez az egy szórakozása hagy legyen (? ezt még máig sem értem...) Persze miután vége lett, akkor sem lehetett hozzá szólni... Vaterom, meg 3 műszakban dolgozott, állandóan csendben kellett lenünk, suli után még az osztálytársamhoz sem mehettem át, aki szembe lakott velünk (lakótelep), még a játszótérre sem mehettünk le, és még nem is jöhettek át az osztálytársak sem... így visszagondolva ez így nagyon gáz...
Felnőtt fejjel már az az érzésem, hogy azért szült anyám, hogy hagyja békén az ő anyja, meg hogy régebben ez divat volt, hogy legyen két gyerek 25 éves korban már...
Én másként szeretném majd csinálni, ezért kérlek írjatok, a pozitív példát is hagyj lássam...
28l
válasza:Velem foglalkoztak, ahogy máig is érdeklődnek minden téren...
20/L
válasza: válasza:Hmmmm, most hgy mondod, kedves kérdező, tényleg, nálunk is így volt.
Azzal a különbséggel, hogy én nem hagyta magamat lerázni.
Anyám otthon dolgozott bedolgozós munkát (varrt) és így mindig a háta mögött a nyakába kapaszkodtam, amíg ő varrt. És legalább azokat az időket együtt töltöttük. A szüleim elváltak, anyukám nevelt fel, nővérem , amikor én 7 éves voltam elköltözött otthonról.
Tök egyedül nőttem fel. Ennek köszönhetem, hogy baromi talpraesett voltam és vagyok ma is.
Igazából nem hiányzott a családi "közgyűlés", mert én sosem unatkoztam. rengeteg gyerek volt az utcában, mindig kint játszottam.
De....
Azt hiszem, most hogy felnőtt vagyok és anyámmal nem vagyok jó , baráti viszonyban, biztos visszavezethető erre.Sosem beszéltem meg vele a tinédzserkori problémáimat, sosem fordultam hozzá bizalommal.
Éppen hogy nem magázom őt.
Most én vagyok anya.Nem mondom, hogy tökéletes anya vagyok és elegendő időt szakítok a fiamra, de megpróbálok. Olyankor ébredek rá erre, mikor ilyen kérdéseket olvasok, vagy mikor a fiam azt mondja, hogy anya, miért nem foglalkozol egy kicsit velem?
Ilyenkor mélyen elszégyellem magam és megyek vele játszani, kikérdezem a leckét, tv nézünk együtt, összebújunk az ágyba, stb...
És ennek köszönhetem azt, hogy ő már elmondja azt, amit én sosem mondtam volna az anyámnak.Pl:A múlt héten odasúgta a fülembe, hogy tetszik egy lánynak.
válasza:Utsó vagyok.
A pénz??
Érdekes, nekem is mindig azt mondta anyám , hogy nincs, de nem is követelőztem, mert tudtam, hogy tényleg miből legyen.
De így utólag visszagondolva,akkor mi a fenébő szedte össze egyedül a családi házra valót, a kocsit, a nyaralást?
Hmmm érdekes...
Köszönöm Nektek a válaszaitokat!
Ha valaki úgy gondolja, hogy még tud írni, nyugodtan írjon, ne tartsa magába! :))) Rengeteg jó ötleteket adtatok, gyurmázás, festegetés, kemping...és még sorolhatnám... (amúgy én még soha nem voltam kempingezni...) Köszike
Pénzre visszatérve, nem voltam követelőző, viszont az elég ciki volt mikor ált. suliban ősszel kaptam egy (ismétlem egy) darab farmernadrágot és két darab pulcsit azt kellett hordanom, ősszel, télen, nyáron egészen a következő őszig... Az év vége fele már úgy nézett ki mint egy felmosórongy...
Ahogy olvastam az írásaitokat jó néhányszor összeszorult a szívem, jó néhányszor pedig kellemes érzés fogott el. Szóval nem vagyok egyedül akinek vacak gyerekkora volt, viszont a másik tábor megerősített abban, hogy lehet ezt jobban is csinálni! :)
Nagyon jókat írtatok, remélem még olvashatok ilyen jellegű személyes történeteket :)))
válasza:'Apám' nem igazán törődött velem, neki csak az volt a fontos, hogy legyen cigi, meg áram (a TV miatt)
Ezzel szemben anyum (L) Anyu mindig foglalkozott, és foglalkozik velem. Mikor kicsi voltam, minden hétvégén mentünk valahova- pl. felmentünk a Gellért- hegyre, vagy kimentünk a Margit szigetre. Gyakran jártunk színházban, így olyan előadásokat láttam nagyon fiatalon, amiket mások soha. (Pl. Sinkovits Imre utolsó előadását)
Nyaralni is inkább kettesben jártunk anyuval, 'apám' kibírhatatlan (volt). Sokat kiabált, ha éppen nem tetszett neki valami, és általában semmi nem tetszett neki. Anyuval aztén kialakult egy véd és dacszövetség... Aztán az évek múlásával ez is megváltozott, és olyanok vagyunk, mint a legjobb barátnők. Mindent elmondok neki, együt járunk vásárolni, moziba :] Sokszor szervezünk anya-lánya napot, ilyenkor mozizunk, kajálunk, beszélgetünk, vásárolgatunk, és nagyokat nevetünk :]
válasza: válasza:Én úgy fogalmaznék, hogy csak annak a látszatát keltették, hogy foglalkoznak velem...
Igazából én soha nem voltam gyerek, mert nem úgy bántak velem. Apám agresszív volt a végtelenségig, rettegtem is tőle. Sokszor meg is fordult bennem, hogy még alszik elvágom a torkát. De nem tettem. Bevallom, így 22 éves fejemre megbántam már, hogy akkor nem tettem meg, mert annyi mindent tönkretett az életemben, annyi mindent elpusztított a lelkemben, hogy nem hiszem, hogy valaha is talpra tudnék ebből állni.
Anyámnál én a "fegyver" szerepét töltöttem be, akivel árthat a férjének. Tudod, ez a "megmutatom, hogy engem jobban szeret" dolog. Apámnál meg ugye előjött, hogy én mindig útban vagyok, meg én miattam van minden. Találó becenevet kaptam tőle: "az élő terhességgátló"...
Persze mindig jött a hülye duma, hogy nincs pénz (pedig volt), meg a más gyereke...
válasza: válasza:Szia!
Nekem nagyon jó gyerekkorom volt :) Anyu minden este mesét olvasott, egész nap velünk foglalkozott. Mármint amikor az ideje engedte. Együtt főztünk, együtt takarítottunk. Amikor olyan munka volt, hogy azt csak egyedül tudta csinálni, akkor én addig táncoltam a nagy plüss macimmal :):) Apuval együtt néztük a mesét, labdáztunk, mindig kinevettük amilyen bénán rajzolt :D Dédi is gyakran jött el hozzánk, vele is rajzoltunk, dédipapával is játszottunk, nagyszüleim is mindig meséltek nekünk :):) Nagyon nagyon jó volt :) Bár csak még egyszer gyerek lehetnék :):)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!