Szerintetek mit kezdjek magammal?

Miért bántanak? Ne hagyd magad.

Sz** dolog apa nélkül felnőni, de önsajnálattal nem jutsz előbbre az életben.

Ahelyett, hogy vagdosod magad, mint egy idióta, inkább kezdj el sportolni, edzeni. Keress a környéken valami harcművészeti oktatást.

Hidd el, ha felkapsz magadra 10 kiló kőkemény izmot, többet senki nem mer majd bántani az iskolában. És még el is foglalod magad valamivel, és nem azon kattogsz egész nap, hogy brühühü, nem látod az apukád.

Lépj túl rajta, ez van, neked ez jutott, nem tudsz tenni ellene, nem tudod a múltat megváltoztatni. Koncentrálj a jelenre és főleg a jövőre, a te jövődre, amit apád nélkül is fel tudsz építeni. Sőt, a tesód nélkül is.

Ha pedig nyolcadikos vagy, akkor már csak egy fél év, és mehetsz új iskolába. Ott tiszta lappal indulhatsz, ha normálisan viselkedsz, nem fog senki bántani.

De akkor felejtsd el ezeket a depizős-vagdosós hülyeségeket és találj magadnak jobb hobbit. Sportolj, zenélj, túrázz, rajzolj, bármi. Ezekkel lekötöd magad és még sikeres is leszel, ha valamelyikhez van tehetséged.

Apád egy sz@ralak, jobb ebbe mihamarabb beletörődnöd. Nem számíthatsz egy olyan emberre, akit szinte nem is ismersz.

Tapasztalatból mondom, hogy törekedj a megalkuvásra. Engem is cseszegettek az osztálytársaim és mivel erős volt bennem az igazságérzet és nem bírtam fékezni magam, valahányszor ellenkeztem, csak rosszabb lett. A csesztetéseiket ne tekintsd ingernek, ha nem hagynak békén akkor sz@rd le őket magasról, nem érnek annyit, hogy miattuk rossz napod legyen. Ha valami lekicsinyítő, sértő jelzővel illetnek, akkor önironikusan mosolyogj és szarkasztikusan érts velük egyet, majd flegmán hagyd őket ott és tegyél úgy mintha nem is hallanád, amit mondanak neked. Még akkor is reagálj ugyanígy erre a helyzetre, ha az anyádat qrvázzák le, vagy amikor a legérékenyebb pontodat támadják, azaz azzal a dumával jönnek: "még az apád sem szeret" vagy "nem csoda, hogy szarik rád az apád"... Tudom, hogy nagyon sértő és megalázó, amikor ilyen módon pocskondiáznak téged, de te ne borulj ki, hanem maradj vidám és nyugodt. Ugyanis nekik az a céljuk, hogy téged feldühítsenek, mert a szomorúságodból "táplálkoznak". Ha uralkodsz magadon, nem sírsz, nem méltatlankodsz, hanem úgy viselkedsz, ahogy leírtam, akkor nem tudnak veled mit kezdeni. Ha szerencsével jársz, akkor rádunnak jobb esetben pedig föl is idegesítik magukat, mert érzik, hogy te még annyira se tiszteled őket, hogy negatívan reagálj a csesztetéseikre. Ezáltal pedig megalázva érzik magukat.

Ja és még valami. Ne állj bosszút, csupán ne tegyél eleget a kéréseiknek. ÉS SOSE NYALJ NEKIK.

Összefügg a depis hangulatod, ami a fater hiánya miatt (és a kamaszodás miatt) van azzal, hogy bántanak a suliban? Már hogy nyilván a kedvednek nem tesz jót, de azért bántanak, mert nincs faterod vagy másért?

Ketté kellene választani a problémát. Az egyik, hogy nem érzed jól magad. Ha ez komoly, akkor érdemes lenne felkeresni egy szakembert. Ha a hasad fáj, akkor is orvoshoz mész, ha a lelked fáj, akkor sem ártana, mert ez nagyobb baj. Biztos van pszichológus az iskolában, keresd fel. Talán tud segíteni.

A másik meg az, hogy bántanak. Miért bántanak és hogyan? Ezzel a anyukádat kellene megkérni, hogy beszéljen az iskolával. Persze az is lehet, hogy nem ilyen komoly a helyzet és te is tudsz beszélni azzal, aki bánt téged. Bár az ilyenekkel általában nem lehet beszélni, esetleg 1-2 jókor kiosztott pofon megérteti velük, hogy nem jó, amit tesznek. A sport jó tanács volt, lassan leszel olyan korban, hogy gyúrj, de valamilyen küzdősportot már most is elkezdhetsz. Akár bokszot, akár mást, igazából mindegy, ami elérhető ott, ahol laksz és a költségeket is tudjátok vállalni.