Az előfordulhat egy férfinél, hogy azért nem vágyik még saját gyermekre mert a testvérei gyerekeivel együtt lakik?

Simán lehet.

Én két kisöccsel éltem együtt - mikor 17 voltam, ők akkor születtek.

Most 29 vagyok, nem kell gyerek, elég volt az a 6 év belőlük, míg el nem költöztem.

Minden nap hallgattam a bőgést, aztán a hisztiket, a folyamatos nyávogást, vitákat. Nappal ha otthon voltam, rajtam lógtak, éjszaka sokszor nem aludtam én sem, tanulni lehetetlenség volt.

Szeretem őket, aranyosak, de kizárt, hogy szüljek, jópár évtizedre "kibabáztam magam" - képletesen.

Igen elképzelhető.

A párom példáját tudom mondani, mert amikor tesójának megszületett a kislánya akkor ugye még otthon laktak a szülői házban, plusz a tesójának a párja is velük lakott. Akkor ugye megvették már a házukat, de nagyon sok munka volt vele, mert olcsón vették, de szinte lakhatatlan volt főleg télen mert nem volt normális fűtése.

Akkor ugye 3 évig laktak a szülői házban, mert nagy ház volt, elfértek kényelmesen. A párom elvolt akkor a gyerekkel, segített a tesójának mindenben, mert a párom több műszakba járt, így volt ideje ezzel foglalkozni amikor pihenős volt. Amikor éjszakás volt akkor volt neki nehéz arra ébredni délben amikor még aludnia kellett volna hogy bőg a gyerek, meg a tesója kiabál meg hisztiznek mindketten. Párom akkor költözött le a ház alsó szintjére ahol a szülei laktak mert ő ezt nem bírta akkor. Ő ugye sokat foglalkozott a gyerekkel, tanította, játszott vele de nagyon sok mindent megtapasztalt azzal hogy egy gyerek mennyire letudja fárasztani a szüleit. Ugye a párom legjobb barátjának is összejött a gyerek, és ő lett a keresztapa. Mivel a barátjának a nője kórházba került hosszú időre mert súlyos szívbetegség alakult ki és sajnos ez lett belőle, akkor a keresztlányával is ő foglalkozott amikor ő ért csak rá erre, és bizony ott is ugyan ezeket tapasztalta meg szinte. Neki szó szerint elege lett a gyerekekből, és amikor ugye már mi is együtt voltunk, meg terveztük az összeköltözést akkor szinte örült neki hogy végre csendes helyen vagyunk, és nyugiban van. Mondta nekem hogy mindenképpen szeretne gyereket de nem 24 évesen amikor ugye összeköltöztünk. Azóta eltelt pár év hamarosan 27 éves lesz, én meg 25 éves vagyok már. Én mondjuk szeretnék gyereket, mert én nem éltem még át hasonlót sem amit a párom igen. Egyébként imádja az unokahúgát, és a keresztlányát, mert gyakran látogatjuk őket, meg ők is minket, én is szoktam játszani a gyerekekkel, közben hamarosan az én tesóm is szülni fog. Bánt engem a dolog egy nagyon picit hogy a párom még nem akar apa lenni, de megértem őt mert én is valamennyire átlátom ezeket a dolgokat na meg azt hogy ennek anyagilag milyen árai vannak, mert jó múltkor nézegettük a gyerekholmikat és iszonyatosan magas áron van minden.