Hogyan béküljek ki apámmal?

Tisztára mintha anyósomat látnám -.-

Amúgy azt tudod tenni hogy odamész és elmondod neki hogy neked az iskola fontosabb annál hogy valaki az utolsó pillanatban beszervez valamit, és te rögtön ugorj.

És mondd el neki (de a veszekedéskor kellett volna) hogy azért telefonoztál mert a házit küldted át.

De ha telefonoznál is, tanulás közben nem lehet egy pár perc pihit tartani?

Elég bajos apud. Fejben.

Annyit tudsz tenni, hogy a témazárókat elé teszed, hogy ezekre tanultál. Elmondod, hogy sajnálod, hogy kiabáltál es azt, hogy nagyon szereted. De lehet anyukádtól jobb tanácsot kapnál, mert ő ismer titeket :)

Remélem sikerül kibékülnötök :)

Ne tegyél semmit, de köszönni azért köszönj még viszonzatlanul is, azt diktálja az alapvető jólneveltség, ne mondhassa, hogy nem köszönsz. Fog ő még jönni a te utcába. Aki ennyire le se szar téged, annak nem kell udvarolnod. Majd megunja, ő is szenved, de ő kereste a bajt. Te meg viseld el emelt fővel addig, ne vedd a lelkedre. A fiatalabb életkor nem indok a megalázkodásra.

És nem, nem jó a kapcsolatotok! Csecsemőkorodban lehet, hogy az volt. Most kifejezetten nagyon rossz. És ez túlélhető.

A kapcsolatotok nem jó.

Akkor megértette volna első szóra, hogy tanulsz, ők elmennek, jól érzik magukat, pont.

Tuti más baja van, csak rád vetíti ki.