16 éves vagyok (fiú), de nem merek semmit megkérdezni anyától, hogy ide-oda mehetek-e..?

Probáld meggyőzni hogy a barátaiddal mennél el nem messze

Mondd meg neki hova mennétek és próbáld meg megbeszélni mondjuk hogy 9 ig maradhass

Ha a jegyeid jók akkor azokra is tudsz hagyatkozni

Tényleg úgy kezelnek téged mint egy 8 évest és szerintem próbáldd meg meggyőzni

Kb 1 évtized kellett mire rászoktam, hogy felhivjak bárkit azért, hogy mi van velem, hol vagyok, hova mentem, mikor tervezek jönni.

14 éves koromtól rendszeres volt a hajnali 4-5re hazaérés.

Nagyon nagyon kemény ez...

Konkrétan csak élnél, de szabályozva vagy, mint a 3 éves gyerekem, aki még nem tudja, hogy ha fröcsög az olaj, akkor megéget ha közelbe mész.

Te ugye már elég nagyfiúcska vagy, hogy tudd, mikor kéne aludni menni?

Na akkor ezt anyáddal is érzékeltesd. Nem kérdezni kell, hanem menni...

Sajnos a 8-nak igaza van, hiába pontoztátok le.

Egész gimiben osztályelső voltam és kitűnő, versenyeken is jól szerepeltem, mégis alig engedtek el a szüleim valahova, mert szimplán féltettek.

Ha visszamehetnék az időbe, biztos többet lázadoznék és csak mennék, aztán közölném, hogy hol vagyok. Biztos, hogy lenne pár csatánk, de úgysem dobnának ki otthonról, mert szeretnek és nem ártanának nekem. Régen sajnos nem láttam, hogy a fenyegetéseik mögött nincs semmi csak az elkeseredettség, hogy ne legyen bajom. Tudom, hogy itt majd minden szülő egy utolsó féreg, aki szemrebbenés nélkül dobja az utcára a gyerekét 18 éves korában, de a valóságban szerencsére a többség inkább feláldozná magát a értük.