Hogyan mondjam meg a szüleimnek, hogy NEM vagyok depressziós? Már pszihológushoz is kell járnom, pedig semmi bajom.
Nincs semmi bajom, régebben tényleg volt valami, ami miatt kicsit roszabb volt a hangulatom, de akkor olyan voltam mindha 2 énem lett volna.. Egy amikor a barátaimmal voltam, akkor vidám voltam, semmi bajom nem volt, hülyültem stb (akkor ők ezt észre sem vették rajtam) meg volt a második amikor itthon voltam, amikor szüleim itthon voltak akkor semmi nem volt de ha elmentek akkor sokszor sírtam volt hogy a falhoz dobáltam dolgokat és hát nem túl szép dolgok jártak a fejemben, de ennek már rég vége, csak közben a szüleimtől eltávolodtam egy kicsit, és ők ezt érzékelik, de nem is az hogy eltávolodtam, csak felnőttem.. Nem vagyok már az a kislány aki odabújik anyucihoz, vagy ilyesmi, egyszerüen csak beszélek velük, de elmondok nekik szinte mindent.. Arról is tudnak, hogy pl van egy fiú akivel ismerkedek, de még alig ismerem, pedig ilyet annyira nem szoktak elmondani a szülőknek, csak ha már komolyabb.. Ráadásul ez két irányú dolog.. Ők szinte semmit nem beszélnek meg velem ami engem nagyon zavar.. De ebbe most nem megyek bele..
Pszihologushoz nyár eleje óta járok, nyáron még úgy gondoltam, hogy jó, legyen, van időm, de most suli miatt szinte örülök, hogy van egy nagyon kicsi szabadidőm, és akkor is oda járok.. Nagyon unom! Egyrészt semmi értelme, másrészt 1 óra 7.ezer forint és hát nem is úgy állunk, hogy ezt csak igy kiadjuk.. Hiába mondom hogy nem vagyok depressziós, ők azzal jönnek, hogy ez az egyik tünete, hogy tagadom.. -.-" meg a pszihológus is megmondta.. Ő nem ajálja, hogy abba hagyjam, de hát ez neki nem kis pénz..
Mit tegyek, hogy leszáljanak rólam? Emiatt leszek öngyilkos...:'D (jó nem komolyan, de kábé élni nem hagynak..)
Na meg a másik.. Mindenféle szabályokat találtak ki.. Roszabb mint wgy katonatábor, vagy mi.. :S pedig nem 4 éves vagyok.. Ha tehetem minél elöbb elköltözök mert ezt tényleg nem lehet kibírni..
7. : Mi a külömbség a pszihológus és a pszihiáter között?
Milyen gondokra gondoltál
8.: hát.. Lehet, nyáron megpróbáltam pozitívan gondolkodni, de annyira fölösleges.. Pénzkidobás, meg időpazarlás is..
9.: hát igen.. Ha már fizetünk.. Nem tudom, eddig semmi értdlmesset nem mondott..
10.: Nem primitívek, csak tulságossan törődnek velem, ami már sok..
válasza:Szia, 8-as vagyok, de azért elmondom a különbséget a pszichológus, és pszichiáter között is: A pszichiáter orvos, aki ugyanúgy tud(hat) terápiát is végezni, de mellette ha szükségét látja, írhat gyógyszert, miegymás. Ő orvosit végzett. A pszichológus bölcsész végzettség. Rövidebb ideig tanulják, és ők a terápiában jártasak, arra van képesítésük, és a gyógyszer szükségességét, az állapotod súlyosságát felmérve, ha úgy érzik, elküldenek pszichiáterhez.
Ami meg a pozitív gondolkodást illeti: Nyilván fölöslegesnek érzed, ezért is vagy depis (szerintem egyértelműen az lehetsz) és azért érzed még fölöslegesnek, mert talán nincs is meg a fejedben, mit vársz tőlük.
Mit várnál a pszichológustól? Mivel lennél elégedett?
Amit adhatnak: lassan, hónapok (sok hónap) alatt elindíthatnak benned egy olyan folyamatot, ami által másképp állsz neki problémáknak, és könnyebben találsz rájuk megoldást. Sokan tőlük várják a megoldást a problémára, de ez csak áttételesen igaz. Ha az a dilemmád, hogy piros, vagy zöld felsőbe menj holnap, nem mondják meg, nem ez a feladatuk, hanem az, hogy képessé tegyenek magadtól eldönteni. Milyen jogon is dönthetnének ők a te életedről?
A pszichiáterből annyi előnyöd származhatna, hogy ha netán tényleg depressziót diagnosztizál, és ad antidepresszánst, az bizony miután elkezd hatni, lényegesen jobb közérzetet ad. Az antidepi még véletlen se nyugtató, ahogy sokan hiszik, és nyilván eretnekség megemlíteni, és majd jönnek a főokosok, hogy neked nincs szükséged gyógyszerre, meg ilyenek... de akár bízhatod a szakorvosra is ennek eldöntését.
Remélem, valamit segítettem.
válasza:Kérdező, neked egy bajod van: nem szeretsz otthon lenni. Ha nekem is iylen szüleim lennének (tartom magam annál, hogy buták), én sem érezném jól magam itthon.
Amúgy semmi bajod nincs. Gyógyszert meg szervi (agyi leépülés, fogyatékosság) bajnál, alkoholizmusnál, drogfüggőségnél adnak, illetve időskori demenciánál (agyi leépülés). Meg sajnos szednek antidepit a gyenge, élettelen emberek, akik akaratgyengék (de nem fogyatékosok, csak gyógyszerfüggők).
Ennyi a történet. Semmi bajod nincs, gyogyó meg pláne nem kell.
válasza:Na jó...Jól vagyok, téma lezárva.. Nem ez a kérdésem. Lehet, hogy még mindíg rosszul fogalmaztam meg.. A kérdésem:
Hogyan mondjam a szüleimnek, hogy nem vagyok már gyerek, sem depressziós??
Ha lehet egymást ne sértegessük..
A válaszokat köszönöm. :)
válasza:Így: Már nem vagyok gyerek, se depressziós!
Mellesleg, ha pszichológushoz jársz, ő nem mondja meg nekik, hogy nem vagy depressziós?
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!