Mit csináljak legközelebb, ha megint ez lesz?

1-2 hónaponta nagyon ki tudok akadni anyuék miatt. (mindig más) A múltkor is ez volt, és apu csak bejött, hogy az enyém-e az a kaja amit talált és megeheti-e. Emiatt még jobban elkeseredtem.

Nincsenek igazi legjobb barátnőim. Például ma is nagyon hiányoltam egyet. Unatkozok nyáron, és szeretnék egy olyan barátnőt, aki 'igazi'. De tényleg. Jó, most is van egy. De ő csak azt HISZI hogy olyan jó barát, ha hívnám, akkor nem érne rá. Mindig elkér tőlem valamit, kölcsönadom, stb. Ő meg nekem nem szokott semmit. És szörnyen humortalan. Na, jó, mindegy.

Tehát mikor ilyen veszekedések vannak, akkor minden porcikámban remegek, annyi beszélnivalóm van! És senkinek nem önthetem ki magam. :( Általában a nővéreim vagy kiröhögnek, vagy nincsenek itthon, vagy elfoglaltak. Anyuék amúgy sem ülnek le velem beszélgetni ilyen dolgokról, sosem kérdezősködnek semmiről. Én meg akkor majd fel robbanok, annyi mondanivalóm van, csak senkinek nem beszélhetek. Volt egy naplóm, abba szoktam írni ilyenkor, csak eláztatom közben. Mára már széttéptem a legutóbbi alkalomkor. Imádom a két állatomat (egy madár és egy kutya), nekik szoktam beszélgetni. ÉS magamban, magamat biztatom, hogy hagyjam abba a sírást, és álljak lábra. Csakhogy mostanában már szánalmasnak tartom magam amiatt, hogy nincsenek olyan barátaim, akivel beszélhetnék, és csak állatok vannak velem mindig, és ők a legjobb barátaim, stb. Imádom a természetet, az állatokat, de így más. :( Nem tudom mi lesz velem legközelebbi alkalommal.

Mit csináljak, ha megint ez lesz? :(