Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Ebben az esetben mit lehet...

Ebben az esetben mit lehet tenni? Félek hogy kidob itthonról

Figyelt kérdés

A barátommal 4 hónapja vagyunk együtt, már megvolt az első alkalom. Viszont anyum előtt titkolózni kell, még azt sem engedi hogy egy szobában aludjunk ha nálunk van. Az hogy pár napra elmenjünk nyaralni a saját pénzükből, egy másik álom. Anyum bízik barátomban, engem is ismer, egyszerűen csak korainak tartja, szerinte éveket kéne várnom vele mert ez az ő nézőpontja és nem fogad el mást. Azt mondta ha megtud valami hasonlót, a barátom többé nem jöhet ide és talán engem is kilök itthonról. Fogalmam sincs mit tegyek, szeretem a barátomat, tudom hogy ő is engem, nem tudom, mire kéne várni, felesleges kínozni magunkat. Viszont ha itthon kiderülne, abból hatalmas botrány lenne.

Én 17/l barátom 20/f



2016. jún. 28. 20:24
 1/4 anonim ***** válasza:
88%
Anyukád biztos csak nagyon félt téged.Mond meg neki,hogy érettnek érzed magadat és ha bízik benned,akkor elfogadja döntésedet,illetve,hogy jó munkát végzett a nevelésed során ezért lazítson kicsit.(kicsit nyallerkodni kell neki,meg ugyanazt szajkózni,amiket ő mond) Ha nem válik be,akkor kamuzz és persze védekezzetek,hogy ne legyen gond.
2016. jún. 28. 20:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 anonim válasza:
100%

Anyukád egyértelműen jót akar neked. Erre úgy is gondolnod kell, hogy közben egyértelmű, hogy ponthogy nem tesz neked jót. (Bár, ezt négy hónap után biztosra szerintem nem tudhatod.)

Ne romoljon meg (vagy tovább) emiatt a kapcsolatotok.


Én is 17 éves lány vagyok, a barátom szintén 17, de nálunk az ő szülei nem tudhatnak semmiről. Úgy ahogy írom, tényleg semmiről az égvilágon. Azt sem tudják hogy együtt vagyunk, pedig már több mint két éve. Egyszer sem alhattunk még például együtt.


Én úgy vagyok az egésszel, hogy nem a helyzet számít, és a kapcsolat nehézségei... Hanem maga a személy akit szeretsz. Ha eléggé szereted, elfogadod ezt a nehezebb fajta kapcsolatot is. Csak te tudod kínozni önmagadat azzal, hogy nem pozitív szemmel látod a dolgokat, vagyis azt, hogy legalább van egy barátod, akit nagyon szerethetsz. :) Nektek legalább ezt megengedik... :)

2016. jún. 28. 21:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 anonim ***** válasza:

csatlakozom az előttem szólókhoz, én is 17 éves lány vagyok


ennyi idő után ne várd az anyukádtól, hogy teljesen elfogadja a dolgot. nekem vagy fél évig tartott, mire beletörődött, hogy nem szakítunk. akkor voltam 15, barátom 19. ennek már majdnem 3éve, azóta sem alhattunk együtt mert " a rokonok mégis mit gondolnának? "

minden nap együtt vagyunk, folyton itt van nálunk a barátom, mégsem alhatunk együtt. illetve, napközben igen, mert hát napközben nem lehet szexelni :D én is mehetek hozzá, tök mindegy mennyi időt töltök nála, csak éjszakára kell hazajönnöm, mert mások mit fognak gondolni

egyébként járunk nyaralni saját pénzen természetesen, azzal nincs gond.

adj neki időt, majd megérti és megbékél vele.

2016. jún. 28. 22:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 anonim ***** válasza:

Valószínűleg jót akar neked, azért nem akarja megengedni. Ha jót akar, akkor meg tuti hogy nem fog kidobni. Innentől lehet próbálkozni az első válaszoló lehetőségével, ha nem jön be akkor meg marad a titkolózás.

Ettől függetlenül ha úgy érzed hogy szereted, akkor meg a megfelelő védekezésen kívül nincs sok teendőd.

Ha ezen kívül bizonytalannak érzed magadnak, akkor réér még az később is. Ha emiatt elhagy a barátod, akkor jól jártál. Ha nem, akkor megint jól jártál. Win-Win szituáció :D

2016. jún. 29. 02:44
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!