Miért van az, hogy 18 éves létemre a szüleim úgy kezelnek mintha kisgyerek lennék? (18/F)

A szüleid túlságosan irányítani akarnak. A férjemmel ugyanezt csinálták amikor anno amikor tini, fiatal felnőtt volt, annyi, hogy ő ki tudott lépni ebből, és egy idő után nem foglalkozott velük, nem vette magára az üres fenyegetéseiket. Az öccse sajnos még mindig a szülők hatása alatt van, 29 éves nemrég költözött külön, de még mindig olynra festette ki a lakásán a falait, amilyenre a szülei mondták neki, mert ha nem így tesz akkor jött volna a szöveg, hogy "mert nem szófogadó fiú, meg nem hallgat az idősebbre, tapasztaltabbra stb."

Köztes megoldás kellene, és a szüleidnek be kellene látnia, hogy 18 évesen azért bőven vannak már olyan dolgok amiket magad is el tudsz dönteni, hogy mit szeretnél, hogyan, és van önálló stílusod, véleményed, baráti társaságod. Én lehet, hogy azt tenném, hogy levágatnám a hajam olyanra, amilyenre szeretném, úgy öltözködnék ahogyan nekem tetszik, ha pedig elkezdenék a proli dumát, akkor közölném, hogy igen, ha ők így látják, akkor így van. És pont. Előbb-utóbb bele fognak törődni, főleg ha látják, hogy már nincsenek rád akkora hatással. Nyilván azért erős lenne, ha egyik-napról a másikra tennéd ezt, de fokozatosan szerintem nem lehet belőle nagy baj, így a szülők is hozzászoknak.:)

Maholnap megnősülsz kb... Nekem ha nyomatnák ezt a trógeres dumát, megmondanám, hogy oké, akkor tróger leszek, szevasztok. És mennék a dolgomra.

Nem vagyok a drasztikus megoldások híve, de van az a szint, amikor már nem használnak a kompromisszumok. Hát ez az pontosan az a szituáció.