Ha egy gyermeknevelésre érett, ámde komoly kapcsolatra éretlen fiatalember minél hamarabb saját géneket öröklő gyermeket szeretne (ergo, nem örökbefogadás), akkor mi lenne szerintetek a legjobb lehetőség?

Ha te a komoly kapcsolatra éretlen vagy, akkor gyereknevelesre is az leszel...

Fogalmazd át úgy, higy nem akarsz komoly kapcsolatot, de szeretnél gyereket...

Hogy kivárja amíg komoly kapcsolatra is érett lesz, mert a gyerek nem játékszer., nem "de cuki akarok egyet" . A gyerekeknek jó ha stabil családi háttere van.

Hogy gondolta a fiatalember? Szüljön neki valaki gyereket, és nevelje az egyedül? Ő meg megy amikor kedve szottyan mert a felelősséget nem akarja? Vagy elvenné az anyjától a kicsit?

Ilyen nincs.

A gyerekkel lesz a legkomolyabb kapcsolatod, ami egy életre szól. Ezerszer komolyabb elköteleződés, mint a házasság.

Aki komoly kapcsolatra alkalmatlan, általában rájön a gyerek dackorszakos korában (legkésőbb), hogy ez annyira mégse buli. És elhúz a búsba, otthagyva a gyereket örökre, mintha sose lett volna.

Az, hogy fél napot vigyáztál már rokon gyerekre, nem jelent semmit.

Házasságot kötsz, és miután megvan a gyerek keresel egy jó válóperes ügyvédet.

De a gyereknevelés nagy felelősséggel jár és szinte minden energiádat le fogja kötni pláne amíg kicsi. Fel vagy erre készülve?