Előfordulhat, hogy az autisták olykor alkalom adtán akár állandóan állandó jelleggel mindig bolondként és furcsán viselkednek!?

Van ilyen is, meg másmilyen is, ahogy a nem-autisták között is.

Én ismertem olyan autistát, akit alig lehetett kirobbantani a saját kis világából. Ha mosolyra húzta a száját, az már egy komoly előrelépés volt.

Itt válaszolok. A saját világukban élnek. Minden olyan impulzus, ami nem szeretetből és figyelemből ered, visszahúzódást vált ki belőlük, örömtelenséget, nyűgösséget, legvégső esetben hisztériát és szélsőséges viselkedést. Például meglóg a helyszínről ahol vigyáznak rá, felmászik a villanyoszlopra, rombol, deviáns lesz. Normális körülmények között nyugodt, de nagy türelem és szeretet kell hozzá, amit majdhogynem csak a szülő vagy egy szerető személy adhat meg neki. Nagyon sok esetben állandó felügyeletre szorul, szociális készségei beszűkülnek ha nem viszik el ide-oda, sok esetben a szülőkkel öregszik meg. Inkább a családban és a közvetlen környezetében szocializálódik, úgymond burokban él. Mások megvethetik, akik nem értik a viselkedését, ez elég szomorú.

Meg kell találni azt a közeget, amiben jól érzed magad, ez az egyik legfontosabb. Na meg persze az egészség. Annál fontosabb nincs.

autista vagyok és sokszor viselkedem furán. mások hívják fel rá a figyelmem, de én nem értem mi a baj. ez életem egyik legnagyobb konfliktusforrása a világgal és az emberekkel.