Rá vagyok szokva a Djarum special-ra? 20/F

15-16 éves koromtól mindig rá akartam szokni a cigire, hogy megtudjam milyen érzés függő lenni. Sosem ment, nem élveztem igazán a dolgot.

Még szeptemberben kezdtem el rendszeresen cigizgetni, vaníliás domingót tekergettem. Amikor a technikámat tökéletesre fejlesztettem, meg meg is untam, a pattintós Dunhill lett a favorit. Pár hétig átszoktam a pattintós Camel-re, néha ki akartam próbálni valami újat (pirosmarbi, kékpallmall, pattintósmarbi), de nem igazán jött be. Jobb időkben napi 10 szál is elfogyott akár.

Vettem egyszer fekete, vaníliás, cherrys Djarumot kipróbálásra, és nagyon megtetszettek, de túl drágának tartottam őket. Egy alkalommal a kiszolgáló hölgy véletlenül a barna, "Special" változatot adta. Mit is mondjak, ahogy a dalban énekli Deego, "az első slukk meggyőzött örökre". Azóta vagy 8-10 dobozzal vettem, nem érdekel az ára hogy 2000 Ft, mert megtehetem. A selymesen lágy füst, a szegfűszeges aroma. Az édes íz, amikor megnyalod utána a szád szélét, a fűszer pattogása égés közben. Az erős, mégsem markáns és kaparó hatás. Lenyűgöző.

Node, ott a jó idő, rá kéne edzeni a bringára. Két napja nem gyújtottam már rá, meg meg is untam hogy mindig titokban kell az ablakon kihajolva vagy lent a kazánháznál szivogatnom, utána meg füstös szagú vagyok. Bár most akár egy barnaszofit is elszívnék, ha lenne, mert hiányzik a nikotin, de a végső megnyugvást csak a Djarum adná. De nem akarok többet venni, mert pénzkidobás, egészségtelen. Mennyit kellene még kibírnom, hogy elmúljon ez az érzés?