Herevisszeresség mitöl alakulhat ki és hogy lehet kezelni?

A 21 éven aluli fiúk 48% át érinti.

Leginkább a gyorsan megnyúló,és sportoló fiúkat érinti.

Mindkét herének külön vérellátása van .A kivezető ér

a jobb herénél derékszögbe csatlakozik gyújtő vénához

Itt lassul le vér áramlás,és pangás jön létre .

Műtétileg megoldható a gond .A bal here ritkán lesz ilyen

A here-visszértágulat vagy varikokele (latinul: varicocele) a here vérellátását biztosító érrendszer vénájának tágulata. Többnyire a bal oldali herénél fordul elő. Az ondóvezetéket hálószerűen körbefogó vénában található, a távozó vér visszafolyását megakadályozó billentyű funkciózavara okozza. A visszafolyás miatt a vénára ható terhelés megnövekszik, ezért kitágul. A pangó vér miatt romlik a here vérellátása, és magasabb lesz a hőmérséklete, ez pedig rontja a spermiumtermelést, így terméketlenséget okozhat. A here-visszértágulat a férfiak terméketlenségek egyik fő oka. A here-visszértágulat a herezacskón keresztül kitapintható. A betegség legtöbbször panaszmentes, de kiterjedt visszértágulat

esetén már fájdalmak is jelentkezhetnek. A tágult vénák a here fölött duzzadt csomós képletet alkotnak.

Pontos okát mindeddig nem sikerült tisztázni, valószínűleg több tényező együttesen okozza. Az állapot legfőbb oka lehet hajlam, a kötőszövetek, illetve vénafalak öröklött gyengesége, a vénabillentyűk elégtelen működése, tartós székrekedés, ami a hasűri nyomás fokozásával segíti elő az állapot kialakulását, továbbá vérrögök keletkezése.

Amennyiben a folyamat kialakulása nem serdülő vagy fiatal férfikorban alakul ki, akkor felmerül a lehetősége retroperitoneális (hashártya mögötti) vagy vese-daganat lehetőségének. Még nagyobb a valószínűsége tumornak, ha a folyamat a jobb oldalon jelentkezik, ezért ilyenkor elengedhetetlen a hasi és retroperitoneális ultrahangvizsgálat.

Kezelés:

Enyhe, panaszt nem okozó esetben elegendő lehet sportolók által is használt, speciális alsónemű viselése, ami védi, és megfelelően tartja a heréket, ugyanakkor nem szoros, és nem engedi, hogy az ágyékhoz nyomódjanak.

Az, hogy mikor és milyen kezelés megkezdése indokolt, mindig egyéni elbírálás kérdése. Általánosságban a következő irányelvek érvényesek:

-Gyerekeknél normális hereméret és nem kifejezett vénatágulat mellett érdemes lehet kivárni a spontán javulást, csupán rendszeres időközönkénti ellenőrzés szükséges.

-Serdülőkorban a panaszok mellett a here méretének csökkenése és nagy méretű elváltozás is egyértelműen a kezelés mellett szóló érv. Természetesen ilyenkor ondóvizsgálatot nem végeznek, mert ezt a jelenlegi hatályos törvények 18 éves kor alatt tiltják.

-Felnőttkorban here-visszértágulat esetén két esetben indokolt kezelés, mely rendszerint műtétet jelent:

panaszok (fájdalom, főleg sportoláskor húzó érzés) esetén, valamint

ondóvizsgálattal igazolt rossz spermakép és legalább 6 hónapos próbálkozás ellenére fennálló terméketlenség esetén. (Ha az ondó nem tartalmazna életképes spermiumokat, akkor a kezelés ezt nem befolyásolja nagymértékben, de esetleg növelheti a spermiumszámot és minőséget annyira, hogy az ondóból laboratóriumi úton kiválasztva megtermékenyítő-képes spermiumokhoz lehet jutni.)

Alapos felvilágosítás és a kockázatok megismertetése után ritkán kozmetikai okokból is elképzelhető műtéti beavatkozás.

A kezelések lényege minden esetben a visszeres herevéna-ágnak a visszeres tágulatok fölött történő elzárása vagy kiirtása. Ezzel megszüntethető a vér folyadékoszlopa által a herére gyakorolt, úgynevezett hidrosztatikai nyomás. Az elzárt kanyarulatos erek idővel felszívódnak, szerepüket a megmaradt további számos vénaág veszi át. Minden esetben viszonylag kis- és közepes kockázatú beavatkozásról van szó.

Általában a műtéti eljárást választják csupán jobboldali herevisszér esetében, illetve sikertelen szklerotizáló beavatkozást követően.