"Csendes" borderline személyiségzavarosok vagy hozzátartozók! Hol érdemes elindulni? Hol segítenek igazán?

Először is ha nem vagy diagnoztizálva, felkeresel egy pszichiátert vagy klinikai szakpszichológust, és ott felveszik veled a scid-v-pd tesztet. Bár ezt nem mindenki csinálja, van aki maga az elbeszélgetések alapján dönti el (persze, ez nem 1-2 alkalom).

Sote, Tündérhegy, Thalassa ház, vidéken tudtommal Szegeden, Hajdúszoboszlón és Szigetváron van rehabilitációs részleg. Kisebbek elvétve még lehetnek + némely pszichiátriai osztályon is van rehab (pl. Szekszárd és Pécs).

De pl. Tündérhegyre kell beutaló, szval vagy a háziorvosoddal, vagy egy pszichiáterrel konzultálsz erről.

De azt ajánlom, hogy ha valid tesztet akarsz, akkor nem olvasod a dsm-t (sem az icd, bno kódokat). Minél többet olvasol/nézel ilyen tartalmakat, annál jobban azonosulsz velük. Mert simán elképzelhető, hogy más problémád van. (Azt még hozzáteszem, h rengeteg emberre aggatják rá a borderline-t, mert nem akarnak velük foglalkozni, és ezt a legegyszerűbb ráhúzni az emberre a széles skálájú zünetek miatt.)

A fentiekből még simán rád lehetne húzni az autizmust, az adhd-t, a hisztionikus sz. z., egyéb affektív zavarokat stb... Tehát ne hallgass szakemberen kívül másra! Ha kell, több szakembert fel kell keresni.

Nem vagyok budapesti, nem ismerem az ottani szakembereket, így csak annyit tudok írni, ha magánhoz szeretnél menni, hogy neten utána nézel, hogy kik vannak és bio-t elvosva kiválasztod a Neked szimpatikus személyt.

De én mindenképpen először TB alapon próbálnám elintézni először a körzetivel bepróbálkozva.

Egyébként a leges legegyszerűbb módja, hogy az Árpád hídra kiállsz, aztán visznek is a Nyírőbe. (Ez csak poén, de végső esetben why not.)

Klinikai szakpszichológus vagy pszichoterapeuta tud segíteni a problémádon. Én évekig jártam terápiára, és borzasztó dolgokat műveltem. Most már nem teljesítem a borderline kritériumait, vagy mondhatni magasan funkcionálok, ugyanakkor továbbra sem tudok egészségesen működni a kapcsolataimban, csak próbálok... Felismertem, hogy amint közelebb kerül hozzám valaki, vagy megszeret az illető, én abban a pillanatban megutáltatom magam vele. Ez szinte egy ösztönös reakció, és egyáltalán nem tudatos. Például tavaly megismertem valakit, minden stimmelt, tudtunk nevetni, megosztottunk egymással személyes dolgokat, boldog voltam mellette - ezzel párhuzamosan viszont túlreagáltam minden rosszabb, kevésbé előnyös tulajdonságomat, ami a valóságban egyáltalán nem olyan súlyos, mint amilyennek felnagyítottam, vele viszont bekajáltattam. Ezek közül mindig rossznak, bűnösnek, vagy valami pszichopátiásan érzéketlennek prezentáltam magam előtte. A terapeutámmal sikerült átbeszélni, hogy ez egy olyan védekezés, amivel tudat alatt megakadályozom, hogy a másik ember szeressen, mivel alapvetően szerethetetlennek gondolom magam. Természetesen tönkrement a kapcsolat, amit nagyon sajnálok, ráadásul sikerült elérnem, hogy tényleg ördögtől valónak gondoljon.

De szerencsémre most abban a fázisban vagyok, hogy ahelyett, hogy rosszakat mondanék magamról, jelzem a másiknak, hogy túl gyorsan közelít. Ez a módszer úgy tűnik, hogy jól működik, mivel nem utáltatom meg magam, de fel tudom dolgozni annak a lehetőségét is, hogy szerethető vagyok. Jobban meg tudom élni azt, hogy valaki elfogad önmagamért, anélkül, hogy másnak (jobbnak, rosszabbnak) kellene lennem.

A többieket viszont nem bántom, mindig saját magamat. A terapeutám szerint inkább vagyok hisztrionikus (egy korábbi borderline-val diagnosztizált, a mostani hisztrionikusnak), de az is valószínű, hogy border-hisztrionikus kombóm van.

Sziaa! Engem ma diagnosztizaltak vele igy nagyon friss elmenyem van. Elmentem egy uj dokihoz mert az elozo nem hitt nekem. En is sejtettem hogy valami nem okes. Besetaltam. Meglerdezte miert kerestem fel es elmondtam neki hogy szerintem bpd-m van. Elmondtam neki, hogy miert gondolom ezt es mik a tuneteim es egybol ravagta, hogy igen ez tenyleg az.

Ha tenyleg az lennel:

Amikor megtudod nagyon nehez lesz, valoszinuleg erzelmilegeg is fog viselni. De rengeteg kerdesedre/tunetedre valaszt fog adni, hogy mi-miert van.

Valoszinuleg nem lesz eleg egy sima pszichiater sem hanem melle kell egy pszichologus is aki ert a DBT-hez

Remelem tudtam segiteni, nyugodtan kerdezz ha lenne meg kerdesed☺️

Szia! Nekem is BPD diagnózisom van, és én is a csendes kategóriába tartozom (legalábbis rám ez illik). A tüneteim ugyanazok, mint neked, csak enyhébben. Maradandó vagy kórházba kerülős önbántást még nem műveltem, mindig visszafogom magam, mindig bekapcsol a józan eszem, de furcsamód ez is csak hozzáad a szenvedésemhez, mintha saját magam invalidálnám az érzéseimet...

Én ezeket találtam kezdésnek:

[link]

bura.hu - állítólag ez egy jó fórum

Nap-Kör - állítólag ez egy jó csoportterápiás lehetőség

TFP-terápia - én ezt a terápiát fogom megkezdeni, de előre szólok, baromi nehéz szabad terapeutát találni. A SOTE bennfekvőjét is ajánlják, ami sématerápia, de nem tudom, egy egyhónapos bennfekvő mennyit segít. És sokat kell várni, hogy bekerülj. Vikote ugyanez.

Nekem a Tündérhegy nagyon jó volt egyébként, azt is ajánlom, ha még nem voltál.

És még annyit tudok mondani, hogy nagyon nem mindegy, milyen terapeutához mész. Nekem az a tapasztalatom, hogy a terapok nagy része ezzel a borderline-nal nem tud egyszerűen mit kezdeni, nem tudja, mi megy végbe egy ilyen emberben, nem tudja, hogy kell vele beszélni.