Mennyire vehető biztosra az autizmust kizáró diagnózis?

Kislányunknál olyan 1,5-2 éves korban kezdtek megjelenni olyan olyan viselkedésbeli dolgok, amik nem javultak, hanem inkább gyakrabban fordultak elő, vagy erőteljesebb lett. Nem barátkozott, félt a kicsiktől, nagyobbaktól, idegen felnőttektől, nem volt együttműkődő az orvosi/védőnői vizsgálatok során (nagyon erőteljes ellenkezés), kudarctűrése egyenlő volt a nullával, sokszor nem volt szabad fényképet csinálni róla (ezen is nagyon ki tudott borulni) az mondjuk annyira nem ide tartozik de az alvása is nagyon problémás volt. Olyan 2 éves korban kerestünk fel TSMT terapautát (aki egyben pszichológus) is volt, semmi kirívót nem tapasztalt nála, azt mondta szociálisan éretlen. Janulás nem történt a viselkedésében 3 éves koráig, ezért felkerestünk egy gyermek pszichológust, teljesen ledöbbentett minket a felvetése, hogy nála felmerül az autizmus gyanúja, erre abszolút nem gondoltunk....ezek után még beszéltünk a TSMT terapautával, ő azért többször látta a lányunkat, de ő azt mondta, hogy nem gondolná, hogy az. Felkerestünk egy központot, ahol 3 fordulóban vizsgálják, hogy a gyermek autista vagy sem. Első körben a gyógypedagógus kizárta, második körben a pszichológus is kizárta, következett a záró kör 2 pszichiáterrel de ők is megerősítették, hogy szerintük nem az (ekkor volt a kislányunk közel 3,5 éves), de azt sem tudták megmondani, hogy pontosan mivel állunk szemben, 1 év után kell ismét mennünk egy felmérésre (de az már csak 1 körös). Javasolták, hogy legyen nevelési tanácsadás, felkerestünk egy másik fejlesztő központban egy gyermek pszichológust, ő egyszer velünk beszélt, 3 alkalmat a kislányunkkal volt, de ő is kizárta az autizmust, amit nem az a szenzorosság. Nyár végén voltunk 4 évesek, de viselkedésben semmi javulás (legalábbis otthon). Az óvodában semmi nagyobb gond vele, kicsit félénkebb, de van 1-2 barátnője, az óvónők szerint némi javulás történt a kommunikációban, kicsit nyitottabb lett.

Mi nem vagyunk abban teljesen meggyőződve, hogy nem autizmus, legalábbis anyag nagyon nem, csak nem tudjuk mi tévők legyünk, hogyan tudnák a hiányosságokon fejleszteni, a szenzorosságon kívül nem tudjuk, hogy pontosan mi a probléma. Van esély arra, hogy az autizmus 3,5 évesen még diagnosztizálható? Én nem vagyok szakember, 1 embernél volt gyanú, de másik 6-7 szakember kizárta.