Scippa jó antidepresszáns?

Egyik barátom szedte, neki segített. Azóta már le is tudta tenni, ez elég rég volt.

Ez egyeni erzekenyseg kerdese. De sokaknak segit, nekem is, mellekhatasok nem jellemzoek - a libidocsokkenest kiveve, de engem a depresszio idejen ez erdekelt a legkevesbe (nem voltam kapcsolatban).

Szerinted jo? Neked segit?

Szia! Ilyen hosszú idő tartamra egyik antidepresszáns sem jó. Én tompa voltam tőle a szorongásos depressziómon nem sokat segített viszont ezt a gyógyszert mint a cukorkát letudtam rakni. Én javasolnék neked egy segítőt (pszichológust) akivel közösen fel tudnátok tárni a depressziód, szorongásod okát, sajnos ez az út is elég rögös tud lenni, de hidd el megéri. Én úgy gondolom 3-4 hónapnál tovább nem érdemes szedni ezeket a bogyókat, mert maradandó károsodást tud okozni, ezt sajnos a saját hibámból tanultam meg. Sajnos a kis hitűségem miatt hallgattam egy olyan emberre akiben úgy gondoltam megbízhatok és a javaslatára elkezdtem újra antidepresszánst szedni (pedig csak egy nehezebb élethelyzet miatt sírtam el magam előtte), de megtanultam a leckét. Először yarocent írt fel a doki, amit szedtem is hűségesen, igazából az alvás az nagyon jó volt tőle, de más hatást nem éreztem majd csak 3-4 hónap múlva, itt olyan szorongást tört rám, hogy még magam is meglepődtem, és innen indult a pokol, elkezdtük cserélgetni a gyógyszereket, mert egyik sem hozta a a "kívánt" hatást a következő gyógyszereket próbáltuk ki (írom a mellékhatást is): Coaxil, fej fájás szapora szívverés, pánik rohamok (ami egyébként nekem nem volt soha) Agomelatin, fej fájás fájdalmas vizelés, magömlés, Trittico, fej fájás, szapora szívverés,érzelmi sivárság, impotencia, Velaxin, hányás, remegés, izzadás, itt a dopamin szint emelés miatt bátrabb voltam és simán beszólogattam embereknek azt mondták úgy néztem ki mint aki be van rúgva, Miagen, olyan depressziót okozott, hogy az ágyból nem tudtam felkelni. Itt döntöttem el, hogy ezt befejezem, mert ennél bármi jobb. Sajnos elkövettem egy súlyos hibát egyik pillanatról a másikra raktam le a pirulákat, kb 1 hónapig nem voltak olyan súlyos problémáim, csak apróbb szorongások, de úgy voltam vele ez csak elvonási tünet el fog múlni, viszont ahogy telt az idő ezek a szorongások egyre sűrűbben egyre hosszabban jelentkeztek (és ezt a fajta szorongást nem lehet szavakkal leírni, ilyet még nem éltem meg), és végül beütött krach 2023 decemberére olyan mély pontra kerültem, hogy feladtam a küzdelmet (a depressziónál sokkal súlyosabb állapotba kerültem) azon csodálkozom, hogy el tudott viselni a környezetem) és hívtam a pszichiáteremet, hogy írjon fel yarocent meg buspiront, mert nem bírom tovább. Az érdekes az volt az egészben: ahogy megkapta a szervezetem a gyógyszert azonnal javulni kezdett az állapotom. Viszont a lehető legkisebb dózisban szedem/szedtem az antidepresszánst, mert ösztönözni akartam az agyam arra, hogy magától kezdje el termelni a hormont amit az antidepresszáns illetve annak működési mechanizmusa pótolt. Ahogy jobban lettem elkezdtem fokozatosan csökkenteni az adagot most egy fajta gyógyszernél tartok és csak felet veszek be, és egész stabil vagyok. Végre vannak érzéseim jók és rosszak egyaránt, mivel a bogyók szedése alatt olyan érzelmi sivárság alakult ki bennem, hogy észre sem vettem (zéró szorongás és érzelem). Nem csak rosszat akarok írni, abból a szempontból jó volt hogy olyan tudat állapotba kerültem, ahonna rá tudtam látni az életemre és "láttam" mennyire a szorongás irányította az életem mint egy külső szemlélödő tudom, hogy kemény szociális szorongással küzdöttem, nem mertem embereket megszólítani egyedül csak nehezen tudtam közösségbe menni, megfelelési és teljesítmény kényszer is benne volt a repertoárba, még mindig vannak démonok, de azokat igyekszem megismerni és szembe nézni velük. Tehát ez az amit nyertem amit viszont fájdalmas veszteségnek élek meg, az a memória és érzelem károsodas (nem olyan élénkek mint a gyógyszer szedés előtt), a libidom az még mindig nem állt helyre pedig nem volt vele gond. Nem vagyok gyógyszer ellenes, van az az élethelyzet amikor kell, de nem szabad sokáig szedni őket, közben saját magadat is meg kell ismerned, hogy miért működsz úgy ahogy. Az is igaz, hogy ahány ember annyiféle képpen reagálnak a gyógyszerekre, biztos van olyan egyén is aki egy életen át tudja szedni minden féle érezhető mellékhatás nélkül, viszont azt még tudni kell, hogy ezek a szerek pontosan ugyan ott hatnak ahol a drogok is csak szelektívebben.