Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Borderline kóros lennék?...

Borderline kóros lennék? Hosszú lesz:/

Figyelt kérdés

Hangulatom ingadozik, de nem egyik pillanatrol a másikra..

van mikor egész nap rosszkedvű vagyok, és van, mikor napokig jókedvű, de azokban a napokban van némi rosszkedv is..

Általában itthon zuhanok magamban, míg korházban voltam depresszió vizsgálaton, nem mertem rosszkedvű lenni, így az ellenkezőjét mutattam annak, amilyn vagyok..

Szorosan kapaszkodom azokba az emberekbe, akik sokat, nagyon sokat számítanak nekem.. mikor aztmondják nem kérnek többet belőlem, órákon keresztül képes vagyok ugymond a bocsánatukért esedezni, és addig nem hagyom abba, míg nem lesz a régi minden.. mikor megbántom őket, a barátaimat, és amikor mondják nem kérnek belőlem, előtte remegek, sírok, kétségbe vagyok esve, és utána kezdem a jajneharagudj órákon át tartó könyörgéseimet. Volt, mikor az ellenkezője történt, és több napon keresztül keresni nem kerestem őket, mert hogy majd ők keresnek.

Ugyérzem könnyen pótolható személy vagyok, mindenki megvan nélkülem, emiatt többször vágtam fel az ereim, és egyéb velem kapcsolatban levő károsító dolgokat tettem.

önbizalmam a 0-val egyenlő, soha nem voltam elégedett önmagammal. mindig csúnyának, kövérnek tartottam magamat, akit mindenki utál emiatt, és bántják.. többször kerültem verekedésbe(amiben hagytam magam), nem áltam ki magam mellett..

Egyáltalán nem viselem el a negatív kritikákat, olyankor idegbeteg leszek, és a véleményt mondó embernek tudnék menni mert hogyképzeli hogy rólam ilyeneket mond.. a pozitívoknak persze nagyon tudok örülni, olyankor vigyorgok meg jolérzem magam.. a magammal kapcsolatos véleményem, és másé rólam, nem egyeznek.. amit más mond rólam, én ugy vagyok mindig, hogy az nem igaz.. legalábbis nem merem felvállalni.. Ha próbáltam barátkozni, sosem sikerült önmagamat adnom, mindig játszottam a fejem, olyannak álítottam be magam, aki mindenkit megnevettet, közben másnak más kép jött le rólam.. mint egy hülye, fogyatékos valaki, akin csak röhögni kell.. Akárhol vagyok, ha valaki mosolyog, nevet, röhög, ugyérzem rajtam, és emiatt mindig egy udvari bolondnak érzem magam..

Ha valaki elutasít, robbanásra képes vagyok, bármelyik pillanatban.. van itt egy példa: ha anyut behívom hogy beszélgessünk és aztmondja nem ér rá, akkor leüvöltöm hogy akkor nem is kell, és ezentúl ne is várja hogy elmondok neki bármit is magamrol.

Magányosnak érzem magam. Továbbá akikkel ugy ahogy jóban vagyok, akiket említettem, többször felmerül bennem az, hogy a hátam mögött kibeszélnek, kiröhögnek.. és csak azért nem mondtak le ELŐTTEM rólam, mert tartanak attol, hogy megölöm akkor magam..

Mindig is vártam a velem kapcsolatos véleményeket másoktól, hogy ki mit gondol rólam.. persze ijenkor is megjelennek a negatív kritikák, amiket nem bírok elviselni..

Ugyérzem telis tele vagyok elvárásoknak, miknek nem tudok megfelelni..

Félek, rettegek tőle, hogy elvesztek akárkit is, aki fontos számomra.. sajnos már többször fordult elő.. elvesztettem a családbol számomra 2 fontos személyt.. bár szerintem mindenki fél ettől hogy meghal valakije..

Rengeteget képes vagyok enni... amit találok itthon, képes vagyok megenni, bármilyen hizlaló is..

Az alkoholt nem vetem meg, bár nem minden nap, de általában hetente szoktam inni, és mindig részegségig.. míg nem jutok el a lerészegedésig, addig nem hagyom abba az ivást..

droggal nem élek, bár már többször megfordult a fejemben, hogy kipróbálom..

Rengeteget unatkozom.. Sulit teljes szívemből utálom..az ottani elvárások, meg a tanárok, továbbá a kortársaktól felém irányuló bántások..minden nap valaki vagy beszól, de keményen, vagy belémrúg, ütöget, dobál..

Többször volt, mikor belenéztem a tükörbe, hogy én NEM lehetek lány, olyan fiúsan nézek ki... semmi lányos nincs bennem..

Soha nem akartam fiuk társaságát keresni, mindig próbáltam minnél lányosabban kinézni..

Nehezemre esik dönteni bármiben is..

Unalmasnak érzem az életem..

Tartok tőle, hogy mindenki engem bámul, így percenként ránézek valakire, hogy engem néz-e..

hangulatom ugyan említettem, de van, mikor egyik pillanatrol a másikra képes megváltozni..egyik pillanatban röhögök, másikban meg viszintes a szám, és nem tudom, nem bírom, képtelen vagyok a legkissebb mosolyra is..

Bár nem nagyon tehetem meg, nem állunk nagyon jól anyagilag, épp hogy megütjük az átlagosságot ugymond, de amint egykis pénz jut a kezembe, egyből elköltöm.. akármire, még arra is, amire egyáltalán nincs szükségem..

Loptam többször boltból, amire büszke persze nem vagyok..

Még annyi, hogy szorongást néhány éve állapítottak meg nálam, depressziós nem vagyok azt mondták..


2011. jún. 7. 17:56
1 2 3
 1/22 A kérdező kommentje:
ja és 16/L
2011. jún. 7. 17:56
 2/22 anonim ***** válasza:

ez bármilyen pszichológusnak fejtörést okozhat


[link]

2011. jún. 7. 18:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/22 anonim ***** válasza:
Velem kb. ez volt úgy 1 éve. Csak én nem csináltam olyan durva dolgokat, mint te(Lopás, pia). Aztán jött egy ember, akiből áradt a szeretet. És az ahogy hozzám fordult visszaadta az önbizalmamat. Mostmár merem önmagam adni. Így van egy-kép barátnőm. Igen, a többiek most is cikiznek, de már nem érdekel. Szerintem próbálj meg keresni egy nagyon megbízható embert, aki esetleg segíthetne rajtad.
2011. jún. 7. 18:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/22 anonim ***** válasza:
Hiszed vagy sem... ugyanez van velem is!! de teljesen ugyanez :( esetleg nem írnál egy privátban msn címet? szívesen beszélgetnék veled! Ez nekem nagyon fontos volna. ÚÚristen ez mintha én lennék ááá
2011. jún. 7. 18:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/22 anonim ***** válasza:

Én inkább azt gondolom, tele vagy kisebbségi komplexussal.Mivel sérelmek érhettek már kiskorodtól kezdve és ezt nem tudtad feldolgozni.Ezenkívül nem úgy szeretnek, ahogy te azt igényelnéd, szóval nagyon nagy a szeretetigényed, de ehhez nem úgy állnak hozzá, ahogyan kéne azok , akiknek ez a dolguk lenne(család , barátok).

Nincs olyan akiben igazán bízhatnál.Nos, akkor magadban kellene bíznod, ez lenne a legfontosabb, hogy kibékülj magaddal és szeresd, fogadd el önmagad, mert nem Te tehetsz a nehézségeidről.Ha majd elfogadod magad , akkor mások is elfognak fogadni téged és nem fognak bántani :)

2011. jún. 7. 18:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/22 A kérdező kommentje:

értem.. még várnék válaszokat, ötleteket-tippeket, tapasztalatokat.

és köszönöm az eddigi válaszokat

2011. jún. 7. 18:16
 7/22 anonim ***** válasza:

Én teljesen egyetértek a 18:11-es válaszolóval, ugyan az a tanácsom.

Ezt a borderline kórt pedig nem tudom, honnan szedted, de ha szerinted ez az, akkor a tinédzserek 20 százaléka tuti ebben szenvedne.

2011. jún. 7. 18:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/22 A kérdező kommentje:

A válasz megírásának időpontja: ma 18:08

visszajelöltelek, de nemlátlak fent..

2011. jún. 7. 18:28
 9/22 A kérdező kommentje:
hotmail??freemail??
2011. jún. 7. 18:29
 10/22 anonim ***** válasza:
Ötletek?...Hát, talán olvass Osho könyveket.Jobb, mint egy pszichológus :) Engem már sokszor átsegítettek a sorai a hasonló nehézségeken.
2011. jún. 7. 18:34
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!